Hétvége - Mikulás 1,2 :-))
Múlt hétvégén elkezdtük a nagy Mikulásozást Marcaliban. Sajna a rucit nem vittem magammal, így a Miku csak otthagyta a névjegyét, de Matyek így is nagyon örült mindennek.
Hű, mi ez a piros bácsi itt? Ehető?
Jaj de sok csomi!
Aztán megpróbáltuk őt is Mikuvá avanzsálni,
de nem hagyta.
Ő még egyelőre marad Krampusz-kategória.
A csibész el is pusztított egyálltó helyében egy csokimikut, igaz, ebéd után.
Na, térjünk a lényegre!
Hamm!
Azért demonstráljuk, hogy nagymaminál nem csak csokival volt tömve.
Fincsike tápláló leveske.
De azért a torta se kutya :-)))
Mert hát jó nekem, és megint kaptam egy tortát, ezúttal Margittól. Nagyon szép és finom is lett.
Fújjuk el! És TÉNYLEG FÚJTA!!!
Aztán, hogy jól megtömte a pucrot, mehetett ledolgozni a kertbe. Mindkét nap egy-egy órát sétált kint, és mintha már nem is lett volna kedve lecsüccsenni a hideg, nyirkos földre! Nagyapja segítségével minden zugot felfedezett a KÉT LÁBÁN!!! Persze jöttek a Vavák is...
Jár a Baba, jár!
Tipi-tapi Tutúúú!
Nézzük meg a halacskákat is! (Csak ne közelről :-))
***
Igaz, hogy nagyanyja váltig mondogatta, hogy hagyjuk ott Matyekot neki egy pár napra, ezúttal azonban nem lehetett, hiszen másnap jött a Mikulás Bácsi a zenebölcsibe. És hát ezt nem lehetett kihagyni...
Gatyást először nem nagyon izgatta a Mikulás, megnézte a maskarát, és máris visszamélyedt az egyik hangszer alapos tanulmányozásába.
Mindenki a Mami ölében, kivéve a Kincsecst.
(Na jó, hiszen fényképeztem :-))
(Na jó, hiszen fényképeztem :-))
Aztán csak elkezdte érdekelni a történés, és közelebb mentünk. Szerencsére ő nem ilyedt meg a Mikutól, az ikrek a fenti képen szó szerint dobtak annyjukkal egy hátast amikor közelebb ment hozzájuk, úgy beparáztak. Sikítottak rémületükben :-))
Matyi a mandarint és a csokit is elfogadta. A csokit nekem hagyta, a mandarint benyomta. Jól is van ez így :-)))
Pápá Mikulás, jössz te még hozzánk a héten egy párszor!
***
És hogy teljes legyen a decemberkezdő vígalom, délután egy jó nagyot játszottak nálunk Erikkel.
A nagy játékot csak az árnyékolta be kissé, hogy mindketten egy kicsit nyűgösebbek voltak a kelleténél, és egyszer csak Matyi fogta magát, és egy hatalmasat rókázott a kanapéra.
Hogy a mogyoró amit épp rágcsált akart meg a torkán, vagy vírust kaptunk megint tulképp nem derült ki (szerencsére).
Pont aznap este jött hozzánk a doktor bácsi, mert kapott volna Matyi oltást (18 hó), de nem adta be, mert nem tudtuk, mi lesz. Azt mondta, vagy bedurran másnapra neki, vagy nem. Én meg azt mondtam magamban sikítva, hogy NEM!!! És kapott az ezüst kolloidból a jóéjt vizébe. Meg reggel is, és szerencsére nem lett semmi... Hálistennek........ Most már egy kicsit elég a betegeskedésből.
És még egy kép a kezdődő karácsonyi kreatívkodásból. Három hóember. Na vajon kik ők? :-)))
...




0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home