GATYÁS RAKÁS
(mellesleg ma 17 hónapos)

A hosszú hétvégét Marcaliban kezdtük, aztán itthon fejeztük be. Marcaliban megint rengeteg érdekes dolgot fedezett fel a Manó, pl a takarítókocsit, amivel nagyon jól eljátszott járássegítőként.

Trapp-trapp

Hozzá kell tennem, nagyon örültem ennek, mert még mindig nem akar Manócska járni. Megmakacsolta magát és úgy döntött, hogy márpedig ő majd max egyedül. Nem hagyja, hogy vezessük, behúzza a lábait egy pillanat alatt. Csak ha ő kapaszkodva lépeget, akkor jó. Egyedül most fel se nagyon akar állni, inkább támasztékot keres. Szóval látszólag nem jutottunk előbbre, csak hátra. Aztán ki tudja mit forgat a kis fejében... :-))

Marcaliból hazafelé egyébként az IKEÁ-ban vettünk neki egy kisasztalt, ami mellé nagyon szeret odaülve vagy odaállva rajzolgatni. Körbe is járja, így az talán segít neki elindulni végre. Azt a Lustavári Hékomadta Kótyonfittyát!!! Hát itt a sár a nyakunkon!!!!!!

Most egyébként megint betegek vagyunk, sok lesz már a jóból. Múlt szerdán voltunk csiri-biri tornán, és valszeg ott kaptuk el a bacit, mert a szomszéd Miriam is beteg, és együtt voltunk.
Most szerencsére nem volt Matyinak magas láza, csak hőemelkedés egyszer, de szörcsög, köhög és szívni kell az orrát, meg persze kicsit nyűgibb. Na meg én is elkaptam, úgyhogy szép bagázs!!

Még csütörtök este Marcaliban durrant be a torokfájása, akkor éjszaka nem aludtunk sokat. Másnap még rossz volt, de legalább most eszik, nem olyan étvágytalan, meg a kedve sem ment el annyira. Ebédkor bevette magát a nagyok asztalához, és kérte a tésztát.

Ennyi elég is lesz :-))

Csütörtökön a temetőzéskor még nagyon hideg volt, aztán pénteken végre ismét jó idő lett, így ebéd után Matyi "kiment" traktort nézni.

Hú, én már hallom!

A traktor!

Aztán Gabival mindigérő-sárga-málnát ettek, ill. Matyit etettem volna én, de ő egy idő után mindet Gabinak adta egy elégedett "Hamm!" kíséretében.

***

Szombaton és vasárnap itthon voltunk, mert lábadoztunk, Mackóm megint tisztítókúrázott egyet, meg birsalmasajtot gyártottunk. Azért kihasználtunk a jó időt, főleg szombaton, mert melegen sütött a nap, így kimentünk összeszedni a lehullott leveleket.

Természetesen Matyika is segített. Előbb a kisgereblyével,

majd a nagygereblyével :-)))

"Húzza-tolja, húzza-tolja, most a rőzsét darabolja!"

Aztán persze előkerült a vava is, amivel jót kerekezett a betonon. Még mindig jó ez a kis csobánkai cucc. Egyre csak jobb :-)))

"A Vava!"

***

Ami újabb hír, hogy elkezdte mondani, hogy "Ne-ne-ne-ne", ha nem akar valamit. Ezt most elég sokat gyakorolja, kicsit hisztisebb korszakába lépett. Főleg a pelenkázás a mumus, az harc, de időnként harc velem a kajálás is, no meg az orrszívás. Az utóbbi főleg borzadály, gyűlöli, alig tudjuk ketten kiszívni. Vajon hogyan lehet vele "megszerettetni"? Már amennyiben ez egyáltalán lehetséges...

***