Októberi események

Nos igen, azon kaptam magam, hogy október 24. van, és konkrétan semmit nem írtam arról, hogy mizu velünk amióta hazajöttünk. De most nagyjából igyexem bepótolni, mégha nem is oly részletesen.

Matyika barátai

Bizony, két hét Törökországban hosszú idő volt, amint hazajöttünk, megpróbáltunk találkozni mindenkivel. Többek között jártunk egy jó nagy kört Pomázon Csengével és Katival, Miriamék is voltak nálunk, és persze Erik és Letti is eljött, hogy végre játsszanak az aprók.

Mellesleg megérkezett közben az ősz is, így új játékokat forradalmasítottunk, a levélgereblyézést, valamint a kupactúrást.

Erik és Matyi gereblyéznek

Amikor esett, bent is jól "elütöttük az időt". Két napig bent volt a gyerekülés is, Matyika ki is használta a helyzetet, kényelembe vágta magát :-)


Itt pedig Erik próbálgatja az átrendezett (már hanyadszor!) kölökbirodalmat. Matyi örökölte a rattanpolcunkat, most így próbálok rendet csinálni, és elrakni a játékokat, amennyire lehet.

Erik, Letti és Matyek

Lettivel a Dunához is levittük a csimókat nézelődni.

Persze Mirjammal is nagyon jól tudnak együtt játszani. Talán a közös levegő teszi? :-)

Acca!

Aztán olyan is volt, amikor egyedül játszottunk. Vagyis Matyika fejlesztett. Előbb csak nézegette,

aztán le is akart mászni a dombon, aztán félúton megijedt,

és skerázott volna vissza, na de az már kicsit nehezebben ment, meg is ijedt őkelme.

És a tél is a küszöböt tapossa, már jó nagy szelek kerekednek időnkét.
"Fújja a szél a fákat,
Letöri az ágat,
Reccs!"

15 hónapos oltás (okt. 4.)

Csütörtökön az egészséges rendelésen kapta meg, és izgultam egy hétig, hogy bedurran-e, mert ez a durva oltás, mumpsz, meg miegymás. Nem volt semmi, már el is felejtettük, aztán beütött a krach, lásd. Keresztelő.

Veszprém (okt. 5.)

Állatkertben is voltunk még október elején, mert Mackómnak Veszprémben akadt dolga, így Marcali felé már vele mentünk, és amíg ő tárgyalt, mi megnéztük az állatokat.
A vége felé apjuk is csatlakozott hozzánk, így a rinocéroszt már a magasból szemlélhette a kis pupák.

Meg a bikát is.

Nekem a tevék tetszettek a legjobban

Meg a prérikutyák, nagyon vicces hangot adtak ki

Kukucs, prérikutya (Matyika rendeltetésszerűen használja a babakocsit :-))

A gólyákhoz majdnem beugrott...

Az állatkert után pedig olyan finomat ettünk a vadaspark feletti étetremben, hogy legközelebb tuti, hogy megint elmegyünk oda :-)

***

2007. október 7. vasárnap

Meghalt a szomszéd Jácint Kutya. Valaki megmérgezte. Amikor Cessy-ék hazajöttek Marcaliból, a rá következő héten egyik reggel Cessy keresni kezde Jácintot. Panaszosan ugatva ült a kert közepén és nézte a szomszéd házat. Senki más nem ugatott rajta kívül, és nem járt arra senki. Egész biztosan neki ugatott. Ilyennek még nem is láttam. Szomorú volt...
Minden jót az örök vadászmezőkön torziborzi Jácint Kutya...

***

3. Házassági Évforduló, október 9.

Este ünenpeltük meg, elmentünk Szentendrén egy mediterrán hangulatú étterembe. Matyikának nem nagyon jött be, ezerrel rosszalkodott, álmos volt már, de nem akart aludni a kocsijában.

Huncutok

A kis család (Gatyás ásít...)

És a Mackómtól kapott csokor

Első önálló lépések - 2007. október 13.

Igen, Matyika a nappaliban tett egy, majd két (aztán másnap 3-4) lépést egyedül, kapaszkodás nélkül. Ez még nem az igazi járás, mert elég bizonytalan, de már úton vagyunk!!!

Először önállóan Kecsón (okt 13-17.)

Már több héttel ezelőtt elhatároztam, hogy Matyekot lepasszolom pár napra azért, hogy végre a legszükségesebb lomtalanításokat és takarítást meg tudjam ejteni a házon. Nehéz ugyanis hétközben időt szakítani erre, az egy-másfél órás napközbeni alvások semmire se elegendőek.
Kicsit izgultam, hogy mit szól majd a Kincs, de nem nagyon. Eddig sose érdekelte, ha eltűntem, reméltem, most se.
Hétvégén még ott voltunk vele, aztán szerda estig nem láttam. Hiányzott ám nagyon!!
Nagyon jól sikerült a kis kiruccanása, nem volt semmi gond. Nem volt sírós, nyekerencs, nagyon jó kedve volt végig. Anyuék minden nap kivitték délután a játszótérre is az arborétumba, ahol jókat mászkerált. (Ezeket a képeket még akkor csináltuk, amikor mi is ott voltunk :-))

Jár a baba, jár!

Hátulról is cuki!

Motorcsórás

Fűnyírócsórás

Most csúszdázott elször "egyedül". Apu föntről elengedte, és alul Mackóm elkapta.

Juhéjj!

Na és itt pedig első tornya látható, amit már Ő épített!!!

És le is bontotta (nem lerombolta!)

Szóval jól sikerült az egész kiruccanása, anyuék is nagyon boldogok voltak vele. Mivel most már többnyire kiszámítható a napirendje és vele együtt a viselkedése, nem érte őket sem meglepetés. Matyi szerintem csak akkor jött rá, hogy valami furi történt, amikor már hazaért, és vagy negyed órát feküdt csendben rajtam. Először azt hittem, alszik, de nem, nézelődött. Máskor mindig elszaladt, nem maradt meg rajtam, most igen. Néha kell egy kis "anyacilin".

Keresztelő (okt. 21.)

Kedves barátaink második csemetéjének keresztelőjére voltunk a hétvégén hivatalosak. Hiába száguldoztunk, sajna lekéstük a "locsolást", mert elég nagy kerülőt kellett tenni, és a keresztelő Pécs környékén volt, ami elég messze van. Na de sebaj, megszokták tőlünk (az esküvőjükről is pont egy fél órát késtünk, khmmmm), azért nagyon örültek nekünk, mi is nekik.

Peti, a keresztelt, és apja, Gunga

Mászkera Peti

Az ebéd nagyon finom volt, jól is éreztük magunkat. Matyika is pödört, játszott a másik két csimóval.

Itt Andrissal bohóckodnak, mert a leander tiltott növény (khmmm...)

Itt éppen Gunga anyukája lengeti.

Frankó ez a motor!

Mackó magyarázza Andrisnak, hogy mit is kapott ajándékba

Itt már Peti új játékával játszottak, aminek nagy harc lett a vége :-)))

Kukucsi

Aztán kezdtem érezni, hogy nincs Matyival minden rendben, mert mintha melegebb lett volna, meg nyögdécselt. Aludt egyet, de nem segített, és akkor be is következett, hányt egy hatalmasat. És akkor már 38.3 volt a láza is.

És hát a kedve is megcsappant, mint látjátok :-))))))))

Szóval nem igazán tudtam, hogy ez most komoly, vagy nem. Hihetetlen feszkót rendezett asztalcsapkodás terén, a felnőttek dobbantottak az asztalon, ő meg szétröhögte magát, amin mindenki még inkább röhögött. Úgyhogy vagy 20 percig midenki röhögött azon, hogy Matyi hogy röhög :-))))))))))))

Asztalcsapás

Hihihiiii

Hahahahaaaa

Aztán meg Gunga apjával ropit ettek :-))))))

Szóval már azt hittem, hogy megússzuk, és másnapra el is felejti. Ott is aludtunk a panzióban, ahogy eredetileg terveztük, hogy hátha másnap el tudunk menni Villányba, mert Harkányt azért már akkor feladtuk.
Hát sajna Matyeknak maradt a láza, sőt ment 39 fölé. Akkor irány haza. Itthon már 39.3-at mértem minden lázcsillapító és hűsítőfürdő ellenére, így beparáztam, és hívtam a dokit. Másnap be is mentünk a rendelőjébe, és megállapította, hogy vírus. Ámde lehet, hogy az oltás is bejátszott, mert a füle mögött mirigyeket lehetett kitapintani, vagyis egy elfuserált mumpszot sikerült valeszeg egy vírusnak bedurrantani.
Harmadnapra, ami ma van szerencsére már csak hőemelkedése van, de azért még nem százas. Remélem nem esik vissza. Az aggaszt, hogy nincs étvágya, vagyis mondja, hogy "Hamm" de eszik egy-két falatot, és ennyi. Nyekerencs is, most tényleg beteg, ilyen nyügöske még sose volt. Na de túléljük :-))))

Hajrá Matyi, itt hozok neked egy szép képet a kertből!

***

És még egy hír a szókincsről, ez most kb.:

vava - kutya (vau-vau)
papa - apija és a nagyapák
baba - babák és néha én
hamm - ételre és ha éhes
ató - autó
oppá - hoppá
huhú - húhú/húha
ámpa - lámpa (a második szótagot jóval magasabb hangon mondja)
nem - nem (nagyon ritkán)
vi - virág (mostanában nemigen mondja, nincs virág :-)

És a világ összes halandzsája a "Bugyligum-mal" az élen

...