BBébi

Nos, 2008. szeptember 24. nem csak Loretta szempontjából jeles dátum. Immáron tudatom országgal-világgal, hogy Matyinak testvére lesz, mégpedig ha minden jól megy, 2009. májusának közepe táján.

A tegnap délelőttöt a dokinál töltöttük, ugyanis már a 7. hétben vagyunk az apróval, de az első ultrahangos vizsgálat előtt még nem akartam semmit leírni. Sokak szerint a 12. hétig se szabad nagyon tutira venni a dolgot, de engem nem érdekel, ez a gyerek itt marad, megszületik és kész!

Olyan aranyos volt tegnap az ultrahangos nő, megkönnyezte a babámat, amikor megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben. Mondta, hogy már sok ilyet látott, de mindig elérzékenyül. Hát nem kedves?
Ezeket írta:

Terhes ultrahangvizsgálat:
UM: 2008.08.09. (pont ezen a reggelen érkeztünk meg Horvátországba :-))) (6 hét +4 nap)

Az uterusban szabályos szélű petezsák, benne egy élő ebbryo.
GS: 24,8 mm
CRL: 4,9 mm (ilyen hosszú a bébi - fél centi!)
YS: 1,7 mm
Szívműködés látható. (!!!!)
...
Mért adatok alapján: 6 hét + 2 nap

Nos, és itt van Ő, a TESÓ!
(Nem a kerek, hanem az elmosódott kis rész a fekete zacskón belül :-)))

Egyébként vicces, mert már látszik is rajtam és érzem is.
Mellesleg a közérzetem is vacak, meg enni sincs kedvem. Aludnék egy csomót, főleg rossz időben, mint ma... Persze Matyival kis esély van rá. De pl. kedden este lefeküdtem hn9-kor és reggel 8-ig aludtam.

***

Na de hát azért kicsit belecsaptam a lecsóba, mert van ám ennek a terhességnek előzménye is. Idestova egy éve noszogatjuk már őkelmét, hogy tessék csak jönni, tessék megfoganni, tessék Matyinak tesója lenni, mert hát egy gyerek nem gyerek, még akkor se ha néha több van abból az egyből is, mint kéne :-))

Szóval az első pár hónapban még nem vettem komolyan, ok, majd jön az a csimo. Aztán tavaly november környékén már kezdtem igazán ráparázni, mert most már túl nagy lesz a korkülönbség, és én kb. két évet akartam. Hú még tavasszal se akart ez a gyerek jönni, elkezdtem komolyan mindenféle tgy. terápiákra járni. Tgy-m, belső utazás, csikung, prána nadi, szellemgyógyász, auratisztító, energy bemérés, sőt még a tesóm"gyerekcsináló" nőgyógyászhoz is elmentem, de a bogyóit csak egy hónapig szedtem, mert tudtam, éreztem, hogy nem a hormonokkal van a baj. Lombikkal meg hagyjon békén. Matyi is összejött anélkül.

Volt már két jóslat is, tutibiztos hogy fiú lesz, tuti, hogy lány, tuti, hogy ekkor-akkor fogan. Hozzá kell tennem, a jóslatok nagyon bosszantottak, mert NEM KÉRTEM ŐKET, csak úgy mellékesen bedumálták őket. Én mentem el ugyan a terápiájukra, de jóslatot nem kértem, és nem is fogok soha! Azt tartsák meg másoknak! Amúgy biztos segítettek bizonyos dolgokban, azt köszönöm.

A nagy mászkálásnak végül az lett a vége, hogy már nem tudtam kihez fordulni, csak magamhoz, és az Utolsó Aduászhoz. Én magam lusta vagyok, csikungozni is, pedig megint csak rá kellett jönnöm az igazságra, hogy az út a csikung, a többiek pedig jók, de nem elég jók, legalábbis nekem nem voltak elég jók erre a feladatra...
Matyi is egy elsöprő erejű csikunggyakorlást követően fogant meg. Akkor tudtam, hogy abban a hónapban megfogan... De akkor még volt akaratom gyakorolni... Mára totál lusta lettem :-((((

Szóval mivel a "jósolt hónapban" végülis nem lett semmi, hazatérve Horvátországból felhívtam a csikungtanárunk feleségét, aki régóta segít már betegeken, és nem mellesleg két hónapot töltött kint a tavasszal Pekingben egy csikung gyógyító kurzuson. Mindig tudtuk, hogy nagyon tehetséges és nagyon szorgalmas gyakorló, így már amikor visszajött Pekingből, folyton az eszemben volt, hogy fel kéne hívni. De a nagymester az ittlétekor azt mondta, hogy egy betegnek 7-11 kezelésre van szüksége egymást követő napokon, és mivel ennyit nem tudtam a nyáron egyvégtében összehozni, augusztus végére hagytam a dolgot.
Mint kiderült, nekem csak potom 1 kezelés kellett.

Zsuzsi aug 20-án el is jött hozzánk. Hogy mit csinált, pontosan nem tudom, és amit tudok se akarom leírni. Egy részét értettem, egy részét éreztem, a többi pedig az ő tudása, képessége, látása biztosította. A világ legrendesebb nője, mindent bevetett, hogy sikerrel járjunk. A lényeg az, hogy energiával, és képterápiával gyógyít. Ha valakit érdekel a téma, utána lehet nézni az alábbi linkeken: http://csikung.hu/, http://www.zyqigong.org/

Az biztos, hogy másnap, ahogyan megmondta, mind a két petefészkemben tüszőérés volt, mert vagy másfél napig fájtak párhuzamban, noha ilyen duplicate előtte még nem volt. Mintha köveket cipeltem volna. Nevetett is előre, hogy ilyenkor símán előfordul ugye ikerterhesség is. No persze tegnapig ezen paráztam, hogy ugye NEM!!! Hú...

Aztán a ciklus végéig nem éreztem semmit, nem volt semmi, nem fájt semmi, nem történt semmi. Szept. 5-én kellett vona kiderülni. Semmi. Na jó, mindig előbb jön meg, de ne bízzuk el magunkat, nincs semmi jel.

Ezen a hétvégén Kecsón voltunk, ekkor volt az a baromi nagy meleg még utoljára. Ok, szept. 6-án szombat délután menjünk ki a strandra csúszdázni. Na de azért megnézem, hogy csúszdázhatok-e egyáltalán. Ebéd előtt megcsináltam a tesztet, jó, majd megnézem ebéd után, siessünk.
A leves után azért csak eszembe jutott, bementem a fürdibe, ránéztem, és azt hittem, elájulok!


Hát ez nem igaz! Rohantam ki, de már nem tudtam beszélni se, csak dugtam Mackó orra alá a tesztet, hogy két csík!
Apu meg nem értette, hogy mi a hiszti tárgya, anyu mondta neki, hogy mi van, én meg a nappaliban bőgtem. Hát ilyet! Sikerült.
Na azért sikerült megnyugodni is, és befejezni az ebédet, a sors fintora pedig, hogy a csúszdapark már nem is volt nyitva, így csúszdázni se tudtunk. Illetve én már nem is csúszdázhattam volna! Yippiiiiiiiiiii!!!!!!!!!!

...