1. HORVÁTORSZÁG 2008

Nos, aki tudja, hogy építkezünk, talán furcsállja, hogy elmentünk egy hétre nyaralni is, na de hát tudjátok meg, hogy ezt az utat teljesen véletlenül nyertük egy sorsoláson még június közepén, és úgy döntöttük, hogy házikó ide vagy oda, ha már nyertünk egy hét szállást Brac-on, ki is használjuk. Jól tettük :-))

Augusztus 9-én hajnalban, konkrétan 2-kor indultunk. Azért ilyen korán, mert rémes dugós-történeteket hallottunk olyanokról, akik később indultak. Van ugyanis két befejezetlen alagút az úton, ami csak jövőre lesz kész, és itt vannak torlódások szinte folyamatosan.
Szerencsére a korai indulás meghozta gyümölcsét, és a Zágrábig tartó eső ellenére már reggel 8-kor lent voltunk a tengerparton negyed órányi dugózással megúszva az utat.

A felkelő nap mackója

Csak du. négytől volt szállás, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy nem várakozással töltjük a napot a recin, hanem valami tartalmasabbat keresünk. Utunkba is akadt a Krka nemzeti park.

1. A KRKA Nemzeti park

Több út vezet ide, mi Skradin faluból hajókáztunk be a parkba. Az autópálya átvezet a "tó-folyó" felett, ezt a képet már a visszaúton csináltuk.


A hajókázás elején nem is gondoltuk volna, hogy egy második Plitvice felé vesszük utunkat. Az utikönyv szép dolgokat írt ugyan, de nem volt túl lelkes.

Itt még semmi nem utalt nagy csodákra, folyó vagy tó vagy mi, hajózunk.

Skradin a víz felől

Kissé kialvatlanul :-))

Kicsit bócorogtunk még a fák között a már sokat sejtető egyre közeledő morajlásban, és akkor hirtelen

ott volt a vízesés

hatalmas

Iszonyú víztömeg zúdult le.

a híd másik oldala csendes

Lehetett is volna fürödni benne, de nem vittünk fürdőrucit, igaz nem is volt nagy kedvünk még a locsihoz. A figyelmünket inkább a vízesés melletti partoldal kötötte le, az meg mi?


Közelről megnézve kiderült, hogy a hosszú, lelógó fűszálakra rákövesedett a vízkő, és az alkotta a fura suba-szerű alakzatokat.

Akár a cseppkövek.


Meg ezt az "oroszlánt" is.

Kicsit arrébb meg ilyen hihetetlen gyökerek voltak.

Ez pedig a vízesés fentről, jól látszik hatalmas mérete.

Ugyanúgy mint Plitvicén, itt is kis fahidacskák és utacskák vezetnek át a vízesés felső részénél folydogáló patakocskák, tavacskák felett.

Beékelt Mackó

Hihetetlenül érdekes utakat vájt magának a víz a sziklákban.

És hol zubog,

hol pedig símán folyik a víz a kövek között.

És van, ahol ilyen színe van!

Utacska

Ez pedig a felső vízesés, szédületes látvány.

Beleszédültem

Kukk, vízesés

No és érdemes még megemlíteni a halakat. Olyan tiszta a víz, hogy bármelyik pisztrángot símán megfigyelheted. Csodálatos vizi-parádé.





Amikor végigjártuk az összes utacskát, láttuk, hogy van valami busz is, amiről később kiderült, hogy csupán a park felső kapujához visz, de jó, hogy felültünk rá, mert így a szerpentinről is megcsodálhattuk a tájat.

A folyó alsó szakasza

A felső tóvidék

Kifelé menet még megnéztük a helyi skanzent, nagyon érdekes vízzel hajtott szerkezetek működtek itt, pl. egy komplett malom.

Az egyik kerék forgott is, és vmi gabonát őrölt.

Régi kőház Mackóval

ua. Nyuszkóval

Leander-hegyek

Még egy uccsó búcsúkép másik szögből

És igen, ilyen sokan lettek mire körbeértünk, iszonyat tömeg lett a vízesés alatt. A hídon alig tudtunk átjutni. Brrrrr.... Reggel még jókor érkeztünk.

Hát igen, azért az az éjjel kettes indulás megspékelve egy ilyen túrával még Mackómat is kifárasztotta. Alszizott a visszaút alatt...

***

2. Split dióhéjban

Miután magunkhoz tértünk a kirándulás után, irány Split, ahonnan komp vitt át Brac szigetére. Mire a kikötőbeli egyetemes káoszban (őrület!) végre megtaláltuk a hajónk indulási pontját, az épp aktuális éppen kifutott, így meg kellett várnunk a következőt. Másfél óránk volt addig, na akkor jegyvásárlás, és nézzünk szét.
Az autót otthagytuk a sorban, és iszkoltunk az óváros felé, legalábbis amerre sejtettük, és pikk-pakk meg is találtuk. Futótűzként rohangáltunk a sikátorokban, azért pár fényképre maradt idő.
Vmi római hadvezérről van elnevezve az egész óváros, de annyira rohantunk, hogy már nemtom kiről (bocs).

Az óváros fala kívülről (kicsit rohanós kép)

Bent meg rómaiak!

Meg egy "ál-római" :-)))

Sikátorok

Kő meg kő

Nem is nagyon emléxem az egészre, mert az volt bennem, hogy időre vissza kell érni, vagyis előbb, mert a kompra még fel is kell szállni.
Hiába siettünk, azért volt egy kis izgi, mert mire 25 perccel indulás előtt visszaértünk, a sor már elment mellőlünk, fel a kompra, és újra be lettünk kerítve, új autók álltak körénk. Na kiakadtam, hogy már nem férünk fel és várhatunk egy csomót, de azért nem eszik olyan forrón, jó nagy az a komp, nem a balatoni, bőven felfértünk a második eresztéssel. Huh! Azért tanulságos volt...

Óriási 3 autószintes tengeri komp

Már nyugiban a kompon
(mondjuk Mackó szokás szerint most sem izgatta magát túlságosan... :-)))

Na, irány Brac, háttérben Supetar



...