2. BRAC

3. Supetar

Már a kompról látszott, hogy gyönyörű kis települések vannak a szigeten, és jól tippeltünk arról is, hogy hol a szállodánk Supetar-ban. (ott, a sárga!)


Persze aznap este már nem nagyon csatangoltunk, inkább pihiztünk, a felderítés másnapra maradt. Gyönyörű hely Supetar, szép kis kikötővel, tengerparti sétánnyal, templommal, fehér vagy világos kőházakkal, hajókkal, pálmákkal. Ideális nyaralóhely.

Minden nap többször is jön a komp, egészen befészkeli magát a kis kikötőbe.

Pálmafás

Hangulatos sikátoros utcák

"Baliviágok"
(Ilyenek potyogtak Balin a medencébe :-)))

Aztán első nap délelőtt Mackóm hamar kipunnyadt, így este egy nagy alvás után folytattuk a felfedezést.

Punnyadtan a templomlépcsőn :-))))

De jó is volt ez így, mert estefelé még szebb volt!

Párban (tiszta nászút feeling)

Sztárfotó

Naplemón-kor

Na és hogy legyen egy kis balatoni feeling, persze voltak indiánok :-)))
Uaz a repertoár mint itthon.

***

Egy picit az apartmantelepről.
Már korábban is tudtuk, hogy van ez a Brac-i üdülési jogos variáció, de ugye nekünk az Azúrban van 2 évente 1 hetünk, és eszünk ágában sem volt ide venni, messze van, és egy szigeten. Persze megpróbáltak minket most is rábeszélni még egy hétre, mint azon az előadáson, ahol nyertük ide az utat, de minket már nem lehet erre rávenni, főleg, hogy most láttuk is. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem volt jó, mert szuper volt, egy hétig, nagyon is érdemes volt elmenni, főleg hogy nyertük, de eszem ágában se lenne minden évben vagy két évben oda menni, főleg hogy az Azúr és e között akkora a minőségi különbség. Persze van tenger, és meleg, és mediterrán meg minden, de akkor is egy szigeten van, amit egy hét alatt megnézel, és kész.

Igazából minden volt az apartmanházban, de mégis nagyon látszott, hogy egy régi szálló új köntösbe bújtatása, és már most picit kopottas volt itt-ott, mi lesz 30 év múlva?

A mi erkélyünk a földszinten volt a kép bal oldalán. Így nem tűnik valami csábítónak, pedig egész kellemes volt benne. Az erkély kis narancsfákra nézett, valamint távolabb fenyőkre.

Itt reggelizik Mackó az erkélyen.

Ezt a vicces képet muszáj volt betennem. Ekkora kifli!

Ez meg egy benti csendélet. Azért panaszra messze nincs ok.

És hát voltak ilyen sétányok is. WOW!

Ami fura volt nekem, hogy nem volt megoldva a kert öntözése. Egy csomó kiszáradt rész volt egy-egy fügefával tarkítva. Bizonyára drága lehet az öntözővíz, vagy a rendszer maga, na de hát itt jön képbe a négy csillag. Ami nekem nem fáj, mert én nem vetttem itt semmit, na de aki vett?

Mackóval azon nevettünk, hogy tavaly, amikor Törökországba készültünk, az iroda "nem vállalt felelősséget" azért, hogy a török szálloda megüti-e az elvárt szintet Kalkanban (****). Mondanom se kell, hogy nem a szint érdekelt akkor sem, hanem az ap. ára. Hát mit mondjak, érdemes lenne az irodistának ellátogatni oda, hogy legyen némi képe és összehasonlítási alapja.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem a sznobériámról van szó, hanem annyit fényezték már nekünk korábban ezt a Brac-i helyet, hogy Mackóval szétröhögtük magunkat, mekkora balekokat tudnak emberekből csinálni, akik végülis bevették a tuti bizniszt :-)))

Na de vissza a tengerpartra, mert az tényleg fantasztikus volt. Mint bárhol máshol Horvátországban, megjegyzem :-)) De legalábbis a szigeteken.

Első napi felfedezőstúra

A strand

A félsziget, ahol strandoltunk

Tengeri medve

Azúrpart

Aztán felfújtam Mackó szülinapi ajándékát, a fújás (szájjal!) még hozzá járt, és irány a víz.

Én inkábbb búvárkodtam, a tengerben azt imádok!

Ha-ha

Kipróbáltam a gumit is, de olyan hideg volt a víz ezen a részen, hogy nem igazán tetszett a derekamnak a belógatás. 10 perc búvárkodás után is mindig fázva jöttem ki.

Zizi Gizi

Inkább horgásztam, azt viszont jó sokat. Persze csak zsebpeca szintű felszerkóm volt, fogtam is 23 db hüvelyknyi halat 4 horgászás folyamán.

A harmadik széria (a legnagyobbal!)

Minden pecázás után megtisztítottam őket, és be a mélyhűtőbe. Így aztán szépen felgyűltek, és utolsó nap uzsonnára éppen fogyasztható mennyiségűre szaporodtak.

A nagy fogás

Kicsit Ho-ho-ho jelleggel :-)))

Nagyon élveztem a horgászást. Mivel a kicsikre utaztam, abból sok volt, így nem volt uncsi, folyton lezabálták a kenyérgalacsint. Alig várom, hogy Matyika is pecaérett legyen, majd együtt megyünk, lesz végre alibim. Most egy kicsit muris a nyanya a parton zsebpecával, na de lesz ez még másképpen :-))) Egyébként csatlakoztak hozzám magyar kiscsákók, az egyik búvárszemüveggel figyelte, hogyan zabálják le a halak a csalimat. Vicces, hehehe...

A nagy ho-ho-ho hi-hi-hi

Aztán voltunk Mackóval Banánhajózni is, neki lájtos volt, én élveztem. Tiszta óvoda szerinte :-))

Azért jött (nem volt választása :-))

Indul a mandula

Juhéjjjjjjjjj!!!!!

Azért a díszlet se semmi a háttérben!

Na erre ússzunk egyet!

No és hát persze kirándulgattunk, nem is keveset, ahova csak lehetett elmentünk. Mert zizgősek vagyunk ám. Na de erről majd a következő fejezetben.

Supetar látképe a sziget belseje felől

...