Vörös Család

Síelős és olvadós

Igen, jól látjátok, ez valóban én vagyok, és nem is kellett messze menni a fotóért! :-))
Pénteken ugyanis hárman, apu, Mackóm meg én elmentünk a Nagyvillámra egyet csúszkálni. Na jó, mondhatjuk, hogy síelni, bár csak az alsó kék pálya működött, a fölső meredek még nem, de azért egészen jól nyomtuk a libalegelőn is.

Hurrá, itt vagyunk!

Matyikára anyu vigyázott. Úgy volt, hogy ők is jönnek, és sétálgatnak, de Matyek még mindig köhögött egy kissé, így jobbnak láttuk, hogy otthon maradjanak. És milyen jól tettük! Szép idő volt ugyan, de kutya hideg, csak mozogva volt melegünk. Az ácsorgásban komolyan megfázhatott volna anyu és a Manó is.

Kalandra fel!

Sí, sí! Imádok síelni, mindegy hol, csak csússzon!
A piros pont én vagyok, a fekete csúszó meg apu.

Jó kis pálya ez, már láttam a lelki szemeim előtt, hogy a Manó itt tanul majd meg síelni. A dobogókői pálya ugyanis nagyon meredek, előbb le kell túrázni az aljára, hogy tanítani lehessen, mert ott van a tanuló pálya, na de akkor majd hogy jövünk fel? Igaz, itt meg a felvonó nem gyerekbarát, mert foggantyús és magasan van, de ha a Babót a lábad közé veszed, símán fel lehet jutni vele. Egyedül azonban még sokáig nem fogja használni.

Apu csussz

Én csussz

Egyébként mondtam is, hogy aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Mert itt Mo-n ezt a kis hóágyúzott(!!!) és ratrakolt(!!!) pálya is király! Nem is voltak sokan, nem kellett várni sem a felvonónál. Amikor egy kicsit többen lettünk, a másikat is elindították.
Itt esett Mackóval a vicces sztori. A két párhuzamosan haladó felvonó ugyanis jobbos és balos. Mi először a jobboson mentünk, de amikor elindították a balost is, Mackóm volt a szemfüles és az első . Szegény meg is járta, mert már amikor rákapaszkodott jött rá, hogy biza ez másképp áll, mint a másik. Kalimpálva bucskázott egyet, és elterült a hóban. Én meg még jót is röhögtem rajta, mert hát haláli vicces volt. No persze, nem lett semmi baja.
Aztán mit ad Isten, megkaptam én is a magamét. Az uccsó csúszás előtt apuval beálltunk a felvonóhoz, de ő valahogyan túl közel állt, és ami nekem jött volna foggantyú, az őt elkapta, rámhúzta, és hátulról konkrétan lekaszált. Az uccsó pillanatban már láttam, hogy mi lesz, így csak hasraestünk, nem lett semmi bajunk, de úgy röhögtünk, hogy nem bírtunk felállni! Persze Mackó revansot vett, és lefényképezett :-)))))))))))))))))))))

A liftes csávó húzott fel :-))))))))))))))

Aztán 15 kör után meguntuk, és elmentünk seggelni. Felmásztunk a szemközti szánkópályára is, ahonnan irdatlan jót lehetett csúszni lefelé.

Hátam mögött a Nagy-Villám Síparadicsom

Mackó mögött meg ott a Visegrádi Vár

"Vár állott..."

Ez meg egy másik nagyon gyors szánkópálya a sípályák mellett, már jól lesuvickolták a szánkózók..
Mackóm csúszik: ding, ding, ding, ding...

Ez meg professzionális kerek felfújható hócsuszka. Ezzel is mentünk, félelmetesen gyorsan száguld, de a pályája nem engedi, hogy kicsússz. Én azért sikoltoztam :-))))

Na ennyit mára :-)))))

Nagyon-nagyon jó volt, máskor is megyünk!!!! A Manót is visszük majd, talán a szánkót is megszereti még ebben az évben.

***

Hétvégén leszedtük a karácsonyfát is. Sajnáltam, de már muszáj volt, mert a melegben nagyon megpunnyadt, rossz volt ránézni. Meg Matyi folyton rájárt a szaloncukorra, ami kezdett idegesíteni, mert utána persze rendes kaját nem evett.

Mackó bont.

Matyika meg remek játékot fedezett fel a wc-papírtekercsek meglovagolását illetőleg.

Majd a cipők szétszortírozása következett. Ez a papáé...

Aztán megnézték az Egyiptomos könyvet, Matyekot kiváltképp érdeklik a nagy alakú könyvek és nagy képek. (Lelki szemeik előtt piramisokat látnak, nem? - Ekkora!!!!)

Angyalka

Ördögöcs

***

Aztán tegnap délután az ónos eső ellenére átugrottunk Gungáékhoz. Rég láttuk őket. A kölkök megkapták a karácsonyi ajándékaikat, Gundibandi pedig ezen felül a szülinapiját is.

Még egy tűzoltógarázs... :-)))

Matyika rögtön rávetette magát az "új" játékokra. "Ató!"

Matyika, Gundipeti és a szomszéd Dávidka
(Matyika hörcsögképében répagolyó van :-)))

Bandázzunk!

A vonat!

Na mostmár harapjunk is valamit!

"Száll a labda röp-röp,
száll rajta a pötty-pötty.
Kislány dobja, fiú kapja,
száll a labda jobbra-balra."

A fenti képet Gundibandi készítette!

***

Már örültünk ugye, hogy ilyen sok jó havunk lett, és a sífutó cipőmet is elhozták anyuék, erre mint már említettem vasárnap ónos eső esett, és elmosta a lehetőséget. Korizni is mentünk volna vasárnap délelőtt az Omszki tóra, szombaton láttunk rajta egy csomó embert, hát az is elmaradt :-(((

Valamint az ónos eső ezt merészelte tettni a kedvenc selyemfenyőmmel!!!
Én ültettem harmadekkora volt, és csak remélem, hogy nem törik ki... Brühühűűűű...

Ma reggelre meg elkezdett vadul olvadni, ami jót tesz a selyemfenyőnek, de egy merő lucsok lett a világ... Valamint reggel 20 percig kapartam az autóról a tegnapi jeget, grrrr...

A nap legalább sütött