Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers Vörös Család

hétfő, szeptember 25, 2006

Matyika megkeresztelkedett

Bizony, immáron római katolikus lettem,
és pont jókor tudom már összekulcsolni a kis kezeimet. :-)



Matyi keresztelője 2006. szeptember 24-én, vasárnap 10 órakor volt a Szentendrei Péter-Pál Templomban. Ugyanaz a plébános úr keresztelte meg őt is aki összeadott minket immáron két évvel ezelőtt.

A keresztelő előtt



Kezdetben némi kis kavarodás támadt a helyszín körül, mert én biztos voltam benne, hogy a Templomdombi templomban fog György atya keresztelni ahol az esküvőnk is volt, és mindenkit oda is hívtam. Háromnegyed tízkor telefonál a hugom, hogy valami nem stimmel, mert a keresztelőket ma a lenti katolikus templomban fogja György atya tartani. Odamentünk lélexakadva, és tényleg, már másik két baba is ott várakozott ugyanebből az alkalomból.
Szerencsére majdnem mindenkit tudtunk értesíteni, csak szegény Zsuzsi unokatesómat nem, és ő a férjével és a kisfiaikkal le is maradtak az eseményről. Annyira sajnáltam, de nem tudom hol ment félre a szervezésem. Azt hiszem elbeszéltünk egymás mellet az atyával.

A templom



Azért szerencsére Matyi ebből semmit nem vett észre, és teljes nyugalomban szemlélte az eseményeket. A keresztszülők húgom, Anikó és Mackóm öccse Gábor voltak.

Matyi először a húgom kezében cumizott egy jót,



aztán Gábor öléből nézelődött.


A szenteltvíz-locsoláskor kicsit nyöszörgött, de utána úgy bealudt, mintha nem is macerálta volna senki. Egyébként is tündér baba, nem csak ma hanem szinte mindig. Most is hozta a formáját.

A keresztelés pillanata. Pici bömbi.



Mi szülők is kaptunk feladatot, őrizzük Matyinak a világosságot.



Matyi kapott egy kisinget és egy emléklapot arról, hogy ő bizony most már nem pogány :-)



Akik ott voltunk a templomban. Ezúton is köszönjük, hogy eljöttetek.


És köszönjük Zsuzsinak, Gyurinak, Levinek és Csonginak, hogy eljöttek, csak a szervezésnek köszönhetően elkalauzolódtak. Még egyszer, ne haragudjatok!



Keresztelő után még felballagtunk ahhoz a templomhoz is ahol az esküvőnk volt, nosztalgiából. Én azt gondoltam, hogy a keresztelő is itt lesz. Ember tervez, ...




Azért egy nosztalgiafotót készíttetünk magunkról :-)



Aztán Pomázon mindenki pogácsázott egyet a kertünkben, Matyika megkapta a keresztelős ajándékait, és körbe-körbe járt kézről-kézre. Ezt is tutin tűrte.

Jocó nagyapával


Velem


Dédnagyapával


Pista nagyapával


Marika nagyival


És persze a többiekkel is, de annyi fénykép készült, hogy ha mind felraknám, megtelne a blogger szervere :-)))


Pogácsázás után elmentünk az étterembe, ami szintén Pomázon van, neve Rákospince. Nagyon kedves hely, hangulatos, finom ételekkel és méltányos árakkal. Matyi itt is mintaszerűen viselkedett, ha unatkozni kezdett, nyöszizett egy picit, de semmi bömbi, vagy ordítás, csak jelezte, hogy tessék vele is foglalkozni, vegyük ki a mózesből :-)

És érdekes, de mindig volt valaki, aki foglalkozni akart vele! Hogy van ez :-)


Margit nagyival



Jól sikerült közös ebéd. Az időjárás is kedvezett, így kint tudtunk ülni a kerthelyiségben.


A három grácia :-)) (Anya és leányai)



Matyi kapott tortát is Marcipán Macival.


Mami, Matyi, Maci


Este, miután az anyósomék elmentek, mert ők nálunk is aludtak a hétvégén, még sétáltunk egy nagyot a mezőn a kis Töpivel, aki kis alvással azt is végignézelődte, majd estére már annyira elfáradtunk, hogy egy jó nagy szopizás után mindenki bezuhant az ágyba, még a fürcsi is kimaradt.



Másnap, hétfőn kirándultunk egyet Dobogókőn, mert Mackóm már nem ment be a munkahelyére délután, ugyanis akkorra végzett az autószerelőnél. Sajna múlt héten nekimentek az autónknak hátulról, és meg kell javíttatni. Jelenleg nem nyílik a hátsó ajtó.

De minden rosszban van valami jó, legalább így lett egy szép napos délutánunk együtt.


Mackóm terepezik a kocsival. Jó kemény meló feltolni az erdőben a dombra.


KisMatyi és az ősz


Ami még nagyon fontos, hogy Mazsi kezdi megszokni a 4 órákat napközben.
Az éjszakákat még mindig nem alussza át, de most én is "hibás" voltam, mert a múlt héten kaptam egy enyhébb, de lázzal járó mellgyulladást, és amikor csak kért enni, én adtam neki. Örültem, ha felébredt, csak szívja ki a tejcsit, és szűnjön meg a gyulladás. Így nagyon visszaestünk az éjszakákban, mert megint felébred 1-2 körül. Igaz, hozzá kell tennem, hogy hamarabb van letéve este, 8-9 között, de azért az éjjel 3-as ébredést tarthatná. Most megint a visszaszoktatáson vagyok, és éjjel cumival már sikerült 2:50-ig kihúzatnom vele. Abban reménykedek, hogy ha nappal kevesebbet eszik, akkor éjjel is kevesebbet fog. Meglátjuk. (Dobogókőn négy és fél órát bírt! Napközbeni rekord!!)

Hason feküdni még mindíg nem szeret sokat, de hát idővel eljön az is. Most még kicsit kényszerű a terep :-)



Egyébként pedig elképesztő, hogy az utóbbi napokban milyen kommunikatív lett! Igaz, nem értem mit mond, de egyfolytában "beszél". Dallamosan mondja a magáét, levegőt vesz, tagol, halkít, erősít, mintha tényleg beszélne. Egész biztos, hogy próbálgatja a hangját. És rengeteget nevet, nevetgél, mosolyog, kacag. Nagyon jókedvű kisbaba, tényleg csak akkor sír, ha éhes, vagy ha megtekeri olykor egy-egy pukker.

Nagyon jól eljátszogat magában a járókában az új szórakoztató központ alatt :-)



Kis angyalka, szinte tényleg "észre sem venni, hogy baba van a háznál" :-)
Tudom, hogy lesz ez még így se, de ebben a percben tényleg angyalkánk van, aki már nagyon jól eljátszik magában, és minden érdekli amit csak észlel maga körül. Igaz még nem csinál extrákat, nem forog, nem mászik, de úgy látszik ez nála később jön, ilyen típus. még semmiről sincs elkésve, most a növekedésbe fekteti az energiáit, a "bomba majd később robban :-)"

Divatolunk, egyelőre háton fekve

2 Comments:

At 9:56 de., Anonymous Névtelen said...

Szia Totya!
Gratulálok Mazsihoz, gyönyörű kisfiú. A képek nagyon klasszak, írásod üdítő és közben megtudhatjuk, hogyan is vagytok. Rendszeres látogató leszek :)

Írj sokat.
Puszi:
Varjú Kriszta

 
At 10:08 de., Blogger Vörösné Tóth Ildikó said...

Szia Kánya :-)
Ari vagy, hogy kommenteltél, és örülök, hogy tetszik a blog. Megpróbálok minél többször hírt adni magunkról.
Minden Jót
Ildikó (Totya)

És várjuk a további hozzászólásokat!!

 

Megjegyzés küldése

<< Home