KÖKÖRCSILESEN

Múlt szombat reggel nordicon láttunk kökörcsineket. De nem egyet nem kettőt, hanem sokat. Ez a kökörcsin-előfordulások tekintetében messze nem smafu!
Nosza rajta hát, elvittem a családot is arra a helyre, mert ennyit még sose láttam egy kupacban. A pilisborosjenői Teve-sziklához kellett elgurulni, és onnan indulhatott a vadászat.
Vajon megtalálom az ösvényt, ami oda vezet? Hát persze :-)))

Érdekesség-képpen már induláskor találtunk egy barlangot, amit addig nem láttunk még.

Ekkora a bejárata!

Jössz, mamika?

Néhány oldalüreg is van, de nem hiszem, hogy mélyen bemegy a föld alá. Matyinak mindenesetre nagyon bejött!

Minni csak a pereméig merészkedett. Iciri ő még.

Babszem :-))

Aztán irány a sziklák!

Fel-fel vitézek a sziklára!

A Teve-szikla

Egy kis tudnivaló.

Hódítók

Ott fut egy manócska!

Kilátás

Egy kis szokásos turka-furka

Kuporik :-))

Ennél jobb hely nem is kell!

Papaaaa! Segíts, nem tudok felmenni!

Mátyásom

Minni és a lyuk-szikla.

A biztonságos megoldás lefelé...

Futáááásss!!!

Na de hol vannak már a kökörcsinek? Ott a távolban valahol.

Akkííí nem lép eccerre!

Távolban a lyuk-sziklafal.

Hopp, egy Nünüke!

Mindjárt kettő is!

Egyébként annyi nünüke volt, hogy győztük kerülgetni őket! Tele volt velük egy részen az út.

És végre, megtaláltuk őket. A kökörcsinek! Jól egybeolvadnak a fűvel.

Tényleg annyi volt ezen az egy foltban, amennyit még sose láttunk egyszerre. A gyerekek mindet megnézegették, és hihetetlen, de még Minni is ügyelt, nehogy rálépjünk egyre is. Matyi szagolgatta őket, majd kitalálta, hogy ő a méhecske, és nektárt evett belőlük. Azt mondta, hogy finom :-))))))))))))

Milyen puha! Bolyhos.

Odanézz Minni, mennyi szép virág!

Kökörcsinlesők

A kis méhecske :-))

De a mézespuszedli azért finomabb :-))

Puszedli személyesen

Méhecske Mátyáska

Csimóim

Csendélet

Nyílásban

Csakis csoportban

Na ideje mennünk, mert kezd csepegni az eső.

Ott az "Egri vár", ha kilépünk, nem ázunk el!

El is ügettünk a várig, szerencsére nem eredt neki. A várnál éppen számháborúzott egy csapat, Matyi is szívesen beszállt volna :-))) Minnit akkor már betettük a hordozóba, így is nagyon sokat gyalogolt!

Kukucsi és apija

És most hova megyünk? Haza? Hát nem, még van egy kis meglepetés.

A meglepetésért még kb. 10 percet kellett extrában felfelé gyalogolni, de megérte. Vajon mi volt az?

Ez a pocsolya? - Majdnem.

Ez a béka? - Majdnem.

Hát ez meg micsoda? - Békabölcső!

Látjátok, ezekből a kis gömböcskékből, vagyis annak közepéből fejlődnek ki az ebihalak, majd az erdei békák.


A kis csomagot is nordicon fedeztük fel egy nappal korábban, kicsit izgultam, hogy meglesz-e még, de megvolt. Még a békamama is ott volt, aki vigyázta a bölcsőt, sőt, mintha egy papa is lett volna a víz alatt.

Matyi eddigre már nagyon elfáradt, törte a cipőben a betét a lábát, de itt nagyon felvillanyozódott. Alig tudtuk elrángatni a végén.
A csomagot nem engedtem piszkálni, pedig nagyon fúrta az oldalát, hogy vajon milyen lehet megtapogatni. Nnonoooooo!!!!

Mátyásról a jellemző kép (ever...) :-))))))))))

És a falatozó nézőközönség.

És ez csak egy ad-hoc kis túra volt a környéken. Imádok itt lakni, mindig van valami!!!!!!! Vagy az erdőben, vagy a vizen vagy a levegőben :-)))

***