SÍTÚRA ELŐZETES

Igaz, nem ő síelt, de szenzációsan cukin szurkolt :-))

Múlt hét végén tökéletes alkalmunk nyílt arra, hogy a nagy osztrák sítúra előtt egy kis edzést tartsunk a Nagyvillámon. Igazából nagyon érdekelt, hogy Matyi mennyire hajlandó belebújni a sífelszerkóba, és hogy mennyi maradt meg tavalyról a nem is inkább tudásából, de a hozzáállásából.
Hát örömmel jelenthetem, hogy várakozásomat egészen felülmúlta. Már itthon be volt zsongva, hogy síelni fog, a megérkezésünkkor a pályához szó nélkül vette a bakancsát, és ugyan amikor konkrétan a lábára került az új léce, egy kicsit nyávogott, hogy nem akar, de szerencsére kisebb döccenőkkel sikerült rávenni, hogy csússzon. Csúszott is, először apjával, majd már egyedül is. Igaz néha nekiment a szalmabálának, egyszer totál belegabalyodott a hálóba, de szerencsére egyáltalán nem szegte kedvét. Azt azért nem mondom, hogy óriási lelkesedéssel csinálta, de ahhoz képest, hogy mindenféle növéssel összefüggő egyensúly-problémákkal küszködött korábban, és időnként ma is, hát le a kalappal. Legyőzi a félelmét, és csúszik.
Aztán már felvonózik is! Először segíteni kellett neki, majd apja egyre jobban lemaradt mögötte, és a végén teljesen egyedül húzatta magát a kötélpályán, kiszállt, minden.
Szabály egyébként vele kapcsolatban, hogy nem szabad támogatni, fogni, mert abban a pillanatban elengedi, rád bízza magát, és akkor nem is megy. De ha önállóan csinálja, akkor próbálkozik talpon maradni.
Énvelem nem ment olyan jól a gyakorlás, apja jobban ráérzett. De az a fontos, hogy ő legalább igen, úgyhogy teljes volt a siker. A képek önmagukért beszélnek.
Még annyi, hogy csuda jó kis tanpályát csináltak erre az évre a Nagyvillámon, ami korábban nem volt. Még a felnőtt kezdők is ott gyakoroltak. Felvonóval, minden.

Kétszer is voltunk ott, szombaton és vasárnap is. Sajna első nap nem vittem a gépet, telót használtam, de másodikon már igen. Persze akkor volt a ködösebb...

Nekikészülés

Na, indulás Lurkó! Hóeke!

Nagyonjóóó!!

Itt még papával

És itt már egyedül!

És indulunk! Felfelé! Lécet nézd!! Ne ülj le!

Tartsad!

A végén már egy méter volt közöttük!

Hajrá Matyi!

Nekem meg ez jutott!

Második nap meg ez! Grrr....

Minninek is sílécet! Jövőre majd próbálkozhat! Be fog jönni neki :-))

Pihi

Na én megyek, meguntam!

"Indulj el egy úton...!" Pápá!

Ehhez az árokhoz még tartozik egy történet. Nevezetesen, hogy Matyi nem egyszerű bandavezér típus. Nincs róla kép, de amikor épp nem síelt, akkor buckát mászott, sícipőben, nem volt hajlandó át se venni a csizmáját. Ami a lényeg, hogy pillanatokon belül talált magának gyerektársaságot, majd még gyorsabban átvette a vezetést, és sec perc alatt beirányította őket a csalitosba, hogy ott bandázzanak. Olyanok voltak messziről, mint az "Emil és a detektívek." Eszméletlen figura. Muszáj lesz nagyobb közösségbe penderíteni szeptembertől! Mi lesz ott!

Nekünk is jutott egy kis síelés, főleg az első napon, a másodikon Minni hamarabb elfáradt. De nem is mi voltunk a lényeg, nekünk majd lesz síelés Osztriában. Ez a Nagyvillám pálya jó hogy van, de inkább a gyerekeknek. Jövőre már egész biztos, hogy Matyi is ezen megy majd:


Persze ezzel egy kicsit se akarom leszólni a pályát. Nekünk ez van, ezt kell becsülni, nagyon kellemes kikapcsolódás keringeni rajta a dunai panorámával, és főleg előny, hogy nincs mesze. És még hóágyú is van, meg ratrak. Teljesen élvezhető pályát csinálnak így. Köszönjük!

***

És még egypár maradék kép, hogy ne csak havat lássatok:

1. "Csak a retro puffokon finom az alma" sorozat

...