HÉTKÖZNAPOK

Most, most, most fogom magam blogilag utolérni, igen!!!

Szóval, amint a fenti kép is mutatja, nem unatkozunk ám itt a Sport utcában sem. Matyika és Beni amikor csak lehet együtt játszanak, és időnként még egy-két haver is becsatlakozik, pl. ez a kínai-mongol kisfiú. (a nevét sajnos képtelen voltam elsajátítani...)

Matyika átment komplett Teletabiba

Mindenkitől lehet tanulni valamit, ez a jó!

Aztán ez a kép is cuki még, amikor Tibi, a tulaj, vagyis Beni apukája felültette a manókat a fűnyíróra. Így hozta át őket a szomszédból :-)))



És hát munka után jár egy kis habzsi-dőzsi, Matyika éppen tanulja Benitől a késsel-villával evés tudományát. Most már Beni-nek hívja.

Ezt kérem, "adida"!

Ezek meg még a szülinapján készültek, és valahogy kimaradtak, pedig nagyon cukorfalat. Tényleg Teletabi! :-))))))))))

Kannás Matyi

"Vadász"

***

És egy másik cucli, hát ez kérem a reggeli bilizés, már nagyon ügyesen beletalál, ha van mivel elfoglalnia közben magát, és ha ott az ideje, ugye...
Éppen most tévézik, biztosan a kedvence a "Pippin kutyás" mese megy BBC Prime-on, mert nagyon figyel :-))



Ezt a piros bilit már vagy két hónapja kinéztem neki, nagyon kényelmesnek tűnt, pedig nem egy márkás darab, és tényleg, ha sokat ül rajta, akkor se lesz piros a popija körül a peremtől, nem úgy mint a másikon (ami bazidrága volt...).

Na és itt meg már kanállal eszik levest(!), felvettem videóra is, nagyon ügyes!!!!

Ja igen, jól játjátok, meg lett nyírva, mert nagyon melege volt, folyt a kis fejéről a víz, és teljesen összetapadt a napsapka alatt a haja, így Erikát megkértem, és ő levágta neki. Volt egy kis nyifi-nyafi, de engedte. Így látszik, milyen magas homloka is van. Hát fog vele ő is küzdeni... De most még nagyon cuki!

***

A héten megkaptuk az ortopéd szandiját is, egészen kedves darab, bár látszik rajta, hogy nem a legújabb divat szerint készült :-)) Bőr, jól tartja a bokáját, és a kifelé dőlő külső talpél miatt egészen egyenes benne a lába. Még időnként csetlix-botlix benne, meg kell szoknia, első nap le is akarta venni, de már egészen jól fut is benne. Az orrát pedig már az első nap sikerült lemotoroznia... :-))


A héten megvolt az utolsó angol órája is, most nyári szünet lesz 2 hónapig. Kapott egy oklevelet is, amit itt és most teszek büszkén közzé :-))))))) Valahol el kell kezdeni...

***

A héten kedden volt az Inti Raymi - A Nap Ünnepe indián fesztivál a belvárosban, amire nagyon készültem, hogy bemegyünk, ámde minek :-)) Azt hittem, hogy egy csomó indián lesz, és nagy fesztivál, ehelyett csupán két csapat táncolt és énekelt, ráadásul mindig ugyanazt. Érdekes volt azért, csak én azt hittem, hogy ez valami nagy banzáj lesz.

Matyika rögtön az elején kapott egy fagyit, hogy elfoglalja magát :-))

Apja is befutott, így én meg kaptam egy fényképet :-))

A "nap-fejdíszes" figura volt a főnök.

Igazából ez egy indián nap-szertartás volt, amit ezen a napon az Andok összes indiánja elvégzett, és tényleg volt egyfajta kultikus hangulata, még a "Gödörben" is.

Mondjuk Matyira egyáltalán nem hatott a dolog, a furulyaszóra egyszer felfigyelt, de inkábbb más elfoglaltság után nézett, így persze én se tudtam figyelni.

Meglógott autózni egy "irígy kisfiúval". Konkrétan nem adta neki oda az autóit :-))

Aztán a pálmák között téblábolt, és rángatta a leveleiket, de már nem tépte le legalább :-))

Az volt a lényeg, hogy figyeljenek rá. De már ott van a STOP gomb, aminek nagyon-nagyon örülök!!!!!!!

No nem baj, végülis jól elvoltunk, és pont mire vége lett a szertartásnak kezdett csak el zuhogni az eső :-))) Elkergették a napot...

...

Ja még egy, hogy milyen béna voltam. Mivel a nagy babakocsink eltört még a hó elején, asszem ezt nem is mondtam, letört a tolókarja (béke poraira), pont 2 évet bírt ki erős használatban(!), ezért a másikkal mentünk be tömegközlekedve. Amikor a mozgólépcsőhöz értünk a Batthány-in, olyan pánik jött rám, hogy nem úgy kell fogni a kocsit, mint a másikat, hogy konkrétan nem mertem elindulni vele lefelé a mozgólépcsőn. Matyi is megrémült, nyöszörgött, tuti érezte a veszélyt. Ott blokkoltam a forgalmat a lépcső tetején, majd megfordultam, hogy megkérjem az egyik jegyellenőrt, hogy álljon a kocsi alá, különben nem merek lemenni. Persze, amikor már ráálltam a lépcsőre, akkor éreztem, hogy hülyeség volt pánikolni, de annyira rossz érzés volt, hogy nem tudom középen fogni a tolókart, csak a szélén, mert ez a másik kocsi ilyen, hogy totál begazoltam... No szépen nézek ki... Remélem legközelebb nem lesz ilyen...

...