Eladott gyerek Marcaliban

Igen, nagyapa horgászott, és ezeket fogta. Ezekből lett a fincsi halászlé.

Nos, múlt héten Matyit Marcaliban hagytuk, és immár életében harmadszor egy hetet távol töltött tőlünk. Most sem viselte meg, nem keresett minket. De hát miért is keresett volna, amikor ilyen izgi dolgok történtek vele mint pl a nagy halak bámulása?

Hű nagyapa, ez aztán komoly!

Halfilé

Na azért nekem inkább a palacsinta való. Gyorsan csenek is egyet frissiben! :-))

Sajna ha készültek is, de nem kértem el Gabitól a fényképeket, úgyhogy több nincs a hétről. Pedig nagyon cukin megtanult kapálni is, ezt a szomszédoknál be is mutatta nekünk. Nagy haverja lett ez alatt a hét alatt a szomszéd Roli, aki most 14, és imádja a Manót.

"Jolika, Jolikához mész!!"

Na tessék, kapsz egy bogarat!

Mi a hét végén mentünk érte, és visszafelé úgy döntöttünk, hogy strandolunk még egyet. Jöttek a nagyszülők is.

Márián gyönyörű a táj, a Badacsony látszik a háttérben.

Hideg, hideg!!
(Nem volt hideg, mert én is fürödtem benne :-))

Papa, neeeeeee :-))))))

Oda menjünk a vizibiciklikhez! "Autó, ott, ott!"

Na, menjünk ki, irány a homokozó!

Matyika szokás szerint egy percig sem kérette magát, hanem birtokba vette a homokozóban elhagyott játékokat.

Ássak?

Ok!

Aztán annyira megszomjazott és megéhezett, hogy mi csak lestük, hogy mennyi kaja tűnik el benne! Csak ette-ette a hambit és a sültkrumplit, teljesen önállóan.

Eszi, eszi

Issza, issza (üvegből!!!!!!)

Már mindenki csak rá várt :-))

Aztán én megkívántam a vattacukrot, mert már másfél órája ott tekerte az árus mellettünk, és mondtam, hogy vegyünk egyet. Mackóm mérgelődött, hogy nem kell az, majd vihetem a Matyit a fogorvoshoz, de a nagyapja is kíváncsi volt, hogy mit csinál vele a csimó, így vett egyet.

Nagyon tetszett neki, de először nem értette, hogy ennivaló.

Csak vitte magával.

Aztán megmutattam neki, mire való.
(Mackóm mérgére :-))

És akkor megtanulta...... :-)))))

...

Egyébként a sok tennivalónk mellett azért is volt Matyi marcaliban, mert a hétre két színházjegyünk is volt. Egyiket tesómtól kaptam, a másikat meg én vettem az István, a királyra.
Az első a "József és a színes szélesvásznú csodakabát"- ra szólt, aminek a zenéjét már régen, Anglia óta betéve ismerem. Nagyon élveztem a darabot, teljesen feldobódva jöttem ki! Azóta az megy a kocsiban is (szegény Matyi :-)))

http://port.hu/pls/w/theatre.directing?i_direct_id=11956&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=44

Aztán ugyanilyen várakozással mentem 18-án az István, a királyra az arénába, azt gondoltam, most jön a csúcs, ennél jobb már nem lehet, jó lesz a Társulat előadása, hiszen szuperek az énekesek, akik megnyerték a szerepeket. Bár ne vártam volna ennyire, nagy csalódás ért a végén. A rendező teljesen elrontotta az örömöt, nem örülhettem, hogy megkoronázzák Istvánt, ehelyett arra kellett gondolnunk, hogy milyen rossz is lesz nekünk az elkövetkezendő ezer évben. És még ezt is lehet, csak úgy nem engedhetett volna haza minket, hogy ezt a feszültséget nem oldja fel valamivel És nem oldotta fel... És mehettem haza, rosszkedvűen.
Na mindegy, majd huszadikán megint megnézem az M1-en. Talán javít rajta valamit a vágás...

http://port.hu/pls/w/theatre.directing?i_direct_id=12411&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=44

...