„Adidi Kidadam”

Ez a rész most arról fog szólni, hogy Matyika miket fejlesztett az utóbbi időben.

1. Dumál mint a gép, be nem áll a szája. Időnként kezd halál fárasztó lenni. Már rengeteg szót tud, többé nem tudok listát írni, mert lehetetlen. Van amit már üzembiztosan használ, van amit meg spontán utánoz, aztán egy darabig nem mondja, majd újból, már magától mondja. A meghatározó szó ami most napirendre került, az „adidi”, vagyis „add ide”. Hiába tukmálom rá, hogy „kérem”, semmi eredmény. Aztán „kidadam”, ami „kinyitom”, „nyisd ki”. Aztán Beni anyukájának azt mondja, hogy „anyu”, mert Benitől így hallja. Nagyon vicces”. Megérkezett az „enyém” és olykor a „Matyié”, „vaváé” etc. Dúl a „nem”, és fejlesztett egy visítós ordítást is, ha nem tetszik neki valami. Ilyenkor vagy én is ordítok, vagy otthagyom, egye a kefét.

Számol is: „egy, tettő, hájom, a négy kimarad, öt”. Amikor elhaladunk autóval a
menza előtt, mindig rámutat és azt mondja „csirke”, mert hát onnan szoktuk hozni a
rántott combot.

És ma bocsánatot kért, amikor rálépett a lábamra!!!!!!! Aszondta: "bocsá"

Persze a tárgyak, élőlények nevei is sorban elsajátítódnak, „szék, asztal, kanál, pohár, fagyi”, „oroszlán, kígyó, tigris, malac, tyúk” etc Időnként kapcsol is szavakat, pl „Csoki kidadam!”, „Ki ez?”. De mondatokat még nem igazán mond, most kezdődik az a rész.

2. Angolul mondja, hogy „Putitin! – Put it in!”, Ratatat –Rat-a-tat-tat”, „Bye-bye”, Tekj - Thank you!, „sip – Sheep (birka)”és időnként formálja szájával a számokat egytől ötig, de még csak alig észlelhető.

Sajna egyelőre még mindig nem látom az áttörést, de nem adjuk fel! Reggel továbbra is nézi a BBC Prime-ot, hallgatja a HD CD-t, és járunk heti 2x (mert pótolni kell!). Előbb utóbb csak beérik.

3. Pohárból iszik egyedül! Ezt Benitől tanulta, egész egyszerűen szomjas lett ott náluk, és pohárból kapott inni. Persze korábban már gyakoroltuk, de ott vitte tökélyre. Sokat nem szenvedtünk vele, hogy csinálja, jött magától.
4. Bilizik, kezdeti stádium. Persze, még nem szól, de ha ráteszem, majdnem mindig addig ül ott, amíg nem produkál valamit. Főleg persze reggel visszük sikerre.
5. Fut, amennyire tud, de még mindig nagyon babásan. Csetlix-botlix, mert még tényleg kalimpál jobbra balra, és időnként el is pottyan.
6. Lúdtalpas. Mackóm vette észre a medence partján, hogy teljesen leült a bokája. Sokáig volt 22-es lába, ő meg nőtt egy csomót, majd hirtelen a lába is nőni kezdett, de a bokája viszont csúnyán berogyott. El is vittem ortopéd rendelésre, ahol a doktornő megállapította, hogy ez bizony örökletes. A szalagjai nagyon lazák, így nem tartják rendesen az ízületi pontokat. Gyógycipőt írt fel, már rendelés alatt, két hét múlva lesz kész. Ez most szandi lesz, kilenc hónap múlva kaphat másikat (ingyen, különben 25e Huf, ha csak úgy bemész…). Addig meg mi veszünk neki, valszeg Salus márkájút. A lényeg az, hogy kifelé dőljön a külső talpéle, és ezáltal egyenesbe kerüljön a lábszár és combcsont. Így kell a lábának megerősödni. A dokinéni az úszást javasolta, mert az nagyon fejleszti az izmokat, és nem terhel a bokára. Azt mondta, ha már majd ott tart életkorban, járjon rendszeres edzésre. Ok. Addig meg ortopéd cipő, min 4-5 éves koráig, és amikor már hajlandó papírgalacsinokat felszedegetni a lábujjaival, meg lábujjhegyen járni, akkor az is. Majd rendszeres galacsinszedő és célbadobó versenyt rendezünk. Talán az olimpiára is kijutunk J))