Felújítás ide vagy oda, nekünk volt most egy hetünk pihenni is, be voltunk fizetve. A huszadik hét a mienk kétévenként az Azúr hotelben, és ezt most nem cseréltük el (értsd: üdülési jog).
A Villa Azúr apartmanház
Annyira vártam már, hogy locsizhassak, imádom azokat a medencéket. Matyi is imádja, Mackó is szereti, úgyhogy nagyon jól elvoltunk egy hétig. Az idő is kedvezett egész héten, igaz nem volt kánikula még, de kétszer (én háromszor is) fürödtünk a kinti medencében is. Még Matyika is locsizott kint is. Na meg hát persze ott vannak a benti medencék is.
Let's go swimming!!!
Kinti
Furikép :-)))
Szóba se jött már a kacsaúsztatás, ezerrel pancsolt, nem is engedte, hogy gardírozzuk. Szuper a karúszó. Anélkül persze be tudna bucskázni, de pont az a jó, hogy fent tartja a vízen. Láttam egy kislányt ott, aki nem volt hajlandó felvenni. Háromszor csúszott ki a lába és kapálózott a levegőért a gyerekmedencében. Persze az anyja mindjárt kikapta, de nem volt egy nagy élmény nézni. Gondolom az anyjának se… Nem kell ám nagy víz, hogy a bubóca elmerüljön. Úgyhogy karúszó ide vagy oda, résen kell lenni még azzal is, anélkül meg életveszély. De hát ezért vagyunk mi is ott, nem?
Szóval Matyika megtanult karúszózni, megtanult a „török sikakával” úszógumizni, és nem utolsó sorban vizipisztolyozni. Ez utóbbi azért nagy szám, mert először folyton magát lőtte, nem értette, hogy meg kell fordítani, és nem a hüvelyk, hanem a mutató ujjával kell nyomkodni. Cuki volt J))))))
"Sikaka" (Tavaly még "vava")
Benti Sikaka
Elgondolkodóban...
Persze a Balcsihoz is kimentünk, apijával tapicskoltak is benne. Fürdéshez nekem még bőven hideg volt, bár apija első nap úszott benne. Brrrrr....
A kis öböl
Tapics-tapics
Itt ült bele...
Majd hazáig szaladt lógó body-val :-))
Persze egyéb homokozásra is sor került, jól be kellett már akkor kenni, nehogy megégesse Matyika bőrét a forró nap.
Meg bámészkodtunk
Mivel apartmanunk volt, a kaját nekünk kellett megoldani, de nem volt gond, mindig sikerült valahogy. Ha más nem, a közeli halsütőből hoztunk hekket meg palacsintát.
Nagyon szuper volt az apartmann, az olykor borús időben sem unatkoztunk.
Na meg persze elvittem neki az új garázsát, az is érdekelte időnként. Bár most azt vettem észre, hogy az autó- tologatás nem köti le annyira, mint régen.
Csendélet...
Aztán nagy sétákat is tettünk Siófokon, főként a kikötő irányába, ahol van egy tuti játszótér is.
A pókhinta,
tavaly is ültünk benne, majdnem ugyanekkor, pontosan Matyi 1 éves szülinapján
Incselkedők
Csussz!
És a kedvencem, "a négyszög". Babkocsi, Mackó, motor, Matyi.
Aztán irány a kikötő
Kacsanézők - Háp-háp
Virágpók
***
Kirándulni is elmentünk.
Voltunk a keszthelyi szafari parkban, és hajókázni.
A szafari park nagyon érdekes volt, egészen sokféle állat van, köztük tevék, antilopok, vizibivalyok, zebrák. Közülük Matyika a zebrákkal kötött szorosabb barátságot, ugyanis etette őket. Aztán volt ott még egy nagy múzeum is, tele kacattal. Egy ember, név szerint Nagy Endre háza volt a múzeum, aki sokat vadászott Afrikában, és konkrétan az ő „zsákmányával” volt tele a ház. Először tetszett a sok afrikai cucc, főleg a faragott ébenfa bútorok, aztán felfedeztem egy preparált orrszarvú-lábszárat ami esernyőtartóvá avanzsált, meg elnéztem a falakon a sok megölt állat fejét, és egyre jobban nem éreztem jól magam. El is húztam a csíkot, inkább az élő állatokat bámultuk tovább Matyival. A fura az, hogy a vadász, akié a ház volt, a képekről olyan békés kiegyensúlyozott ember benyomását keltette, mint a ki a légynek se tudna ártani. Hát a hagyatéka azt mutatta, hogy tudott…
Zsákmányház
Az afrikai kunyhók
Lányzebrák
Zebraetetés
Tevék
Pulykakakas
***
A hajókázás azt hiszem inkább csak nekem okozott örömöt. Matyi ezúttal nem volt oda érte, Törökországban sokkal jobban tetszett neki. Nem szólt igazán semmit, elvolt, de ez az, hogy csak elvolt, semmi elragadtatás, hogy ő most hajón van.
Egy órás volt az út öss-vissz, de Mayi még a hajókormányt se volt hajlandó megfogni, pedig a kapitány bácsi váltig ajánlgatta. Csak állt és kapaszkodott, szerintem nem tetszett neki a billegés. Időnként nagyon nem bírja még mindig, ha inog alatta valami.
A Szt. Benedek sétahajó
Kapaszkodáááás!!!
Mami...
Mamival
Utolsó este találtunk egy nagyon tuti kiülőhelyet a parton Zamárdi irányában. Egy kis kikötő is van ott, gondozott fű, virágok, pálmák és nem utolsó sorban finom kajcsi. Matyi a tetejében összehaverkodott a tulaj kisunokájával, és együtt motoroztak vadul az étteremben a pincérek lába között. Szerintem dermesztő volt nekik a kaland J)) Mármint a pincéreknek J))
Hazafele menet „beugrottunk” Marcaliba is, ahová pont cseresznyeéréskor sikerült érkezni. Matyi aszondja: „csesze”. Matyika még a fára is felmászott, nagyon sok cseresznyét evett, amitől sokat fosott, és kicsípte a popóját, majd ordított. Röviden ennyi, nem szabad annyi cseresznyét enni. Persze ki tudja tőle eltiltani…
Kis gubbasztó (Cuki!!)
"Cseszézők"
Tó, tavi tó
Na futás a következő kalandra!!!!
...




1 Comments:
Olyan jó, hogy ilyen sokat írsz! :)
Megjegyzés küldése
<< Home