Pomázi Húsvét

Húsvét vasárnap az idén a takarításról meg a főzésről szólt, de hát most így jött össze. Már jó előre elkészítettem a díszeket, mert tudtam, hogy ekkor már nem lesz idő rá. Marcaliban készültek a hímes tojások is, így már tényleg csak a "java" maradt hátra, hogy hétfőre minden kész legyen. Hátfőn ugyanis anyuék és Zsóék jöttel minket meglátogatni, névnapozni és húsvétolni.

Csendélet

Vasárnap én ugye bent készültem, Mackóm egész nap a kertet bűvölte, befejzte ugyanis a tavaszi metszést. Matyika is segített neki, bőszen tologatta az új talicskáját :-))


De azért a vasárnap sem telt el "jó dolgok" nélkül, mert voltunk délután Szentendrén sétálni. Semmi húsvétos program nem volt sehol, de azért jólesett.

Elmentünk egészen a szoborparkig. Ez a "szoborpark" szerű hely nekünk azért lesz mindig egy vicc, mert az esküvőnkkor megkérdeztünk valaki helyit, hogy hol szoktak a párok fotózni. Erre azt mondta, hogy a szoborparkban, mert az nagyon szép. Hát kinek mi az elképzelése a szépről, én azóta is ezen röhögök, ha szóba kerül, vagy ha arra járunk...

Íme. Nemtom mi a kőkupac címe, de én a "A marha nagy dög cicikkel" nevet adnám neki.

Ez meg az "Ikerslozi"

Matyinak mondjuk ez is tetszett, ide oda szaladgált a kődarabok között.

Ez meg a művészfotó, ha már szobrokról beszélünk.

Na, a dombtetőn aztán megtaláltuk a játszóteret is. Kukucs!

Papa kapitány és a kis tizedes.

Na de végre térjünk vissza a Húsvéthoz. Éjjel itt is esett a hó, csakhogy jó húsvétos legyen a hangulat. Amikor éjjel épp botorkáltam, kb. 5 cm lehetett az autókon... Reggelre azér kb. elolvadt, de a hegyek csúcsán még bőven látszott.

Szegény nárciszaim... Szél, hó...

Kárpótlásul Húsvét hétfő reggeli: sonka tojás.

Ham!
(szó szerint)

Húsvét hétfőn délelőtt apja elvitte Matyit első locsolkodós körútjára. Hát nem volt nagy körút, mert egy kisleány fért bele, Csenge. (Sajna egy kép sincs, mert persze nem voltam ott... grrr...)
Előtte egy jót vitatkoztunk Mackóval, mert szerinte korai volt még erőltetni a dolgot, én meg úgy gondoltam, hogy nagyon jó kis apa-fia közös alkalom ez. Végül meggyőztem, és elmentek. Persze olyan jól érezték magukat, hogy másfél órát ott voltak a barátosnémnál... Na erről ennyit.
Jó, tényleg, Matyi nem locsolt meg senkit, mert meglátta a játékokaat, és passz, de a csokitojást megette :-)))))))
Vigasztalásképpen, engem se locsolt meg, csak a kölni kupakját rágta vigyorogva.

Na mucca, hogy műkszik ez!

Akkor mehetünk is locsolkodni, Papa!

Elég az hozzá, hogy egyszerre jöttek haza anyuékkal. Anyu rögtön oda is adta neki a síelésükkor vásárol pólót. Nagyon menő!


Aztán Matyi nem akart időben lefeküdni, annyira felpörgött. Megvárta Zsóékat, és az egész névnapi köszöntés meg húsvétolás alatt végig ébren volt. Háromkor tettem le (másodszor), és még mindig nyüszített.

Na de előbb persze itt is jött a nyuszi. Mivel odakint továbbra is cudar hideg volt széllel kombinálva, az emeleti hálóban rejtettük el az ajándékokat a Gatyásnak. Az ágyterítő legalább ment az alkalomhoz :-)))

Keresztanyával

Na mit is tojt a nyuszi? Mindenekelőtt egy Ford Foccust és egy Tűzoltóautót (nnno-nnno). A többiek csak messze utánuk következtek :-))

A Gyermek játszik - c. kép

Aztán végre három körül bealudt, és mi is ebédelhettünk. Mindenki falt. Legalábbis én tutira.

Ez már anyuék a desszerttel.

Idén megint készült Marcaliban egy tucat bárány a min. fél évszázados harasztii formában. Mackó apukája nagyon ügyes, mind jól sikerült. Kettőt hoztunk, egy mazsolásat meg egy csokisat.

Ebben már a Mackó keze is benne van... (...)

Zsóék ketten...

És miketten

Jól sikerült az ebéd is, Matyi a végére felébredt. Egész estig dorbézolt, aztán beájult. De én is. :-))

Ez pedig a "találd meg a kakukktojást" c. felvétel. :-)))

...