Kis Zsemlepusztító Szüttyös Valentinem

Gondolom, már a címből is kitűnik, hogy kicsit lemaradtunk az infókkal. Ez konkrétan az én lustaságom, máscsinálásom és nem kevésbbé Matyika új alakuló napirendje miatt van.

De tudjátok, inkább ne legyen időm blogolni délelőtt, csak aludjon reggel fél hét, hétig a Manó. Mert most már ez kezd itten kérem trenddé válni. Igaz, én is rásegítettem az "önző anya aki végre aludni akar" hozzáállásommal, de szerintem Matyi se bánja. Igaz, így délelőtt nem alszik, már, de mindent nem lehet.
Történt ugyanis a múlt héten, hogy a sítúrát követő tuti sokáigalvás után Manóvirág kezdett szépen visszaállni a hajnali 5, 4, majd fél négyes bőgicsélésre, röfögésre, pisszegésre mire ugye én minden éjjel azonnal pattantam, és becumiztam. Olykor két órát is elszórakáztunk így, pedig még nem is volt éhes. Mire én elaludtam volna, ő újrakezdte. Tulképp nem is sírt, csak nyösszentett, pukizgatott, és valszeg bealudt volna nélkülem is. Ezt sejtvén elhatároztam, hogy galád módon becsukom éjjelre az ajtaját, mert úgy csak a nagyobb, jogos(!) nyivákolásra ébredek fel, arra viszon tuti. És láss csodát, már negyedik napja fél hét, hétkor kelünk, és mégcsak nem is bömbizik akkor se őkelme, hanem kurjongat:

"Halló, Halló, itt Radio Ga-Ga! Ősök, tessék felébredni! Itt a Mazsorettó produkció!!! Hami-Szomi!"

Hurrá! Mindenki gyorsan kopogja le, hogy maradjon is így.
A hetes kaja után persze még visszaalszik, de csak kb 9-ig, és aztán már nem.
Ez persze azt is jelenti, hogy a tízórai kitolódott 10-re, ami egy-két délelőtti programot megtépáz, de hát istenem. Valamint a cic se igazán kell neki tízóraira. Lehet hogy mást kellene helyette beiktatni? Kis joghurt? Gyümi? Na majd meggondolom.
A héten egyébként úgyse mentünk sehova, max sétálni, mert Manócskám kicsit szüttyös lett. No láz, de kis szörcs, meg orrszívózás, meg köhögcsélés volt is, van is, így jobbnak láttam ha nem erősítünk rá más gyerekek társaságában.
Először azt hittem, hogy a foga, de nem javult, így tegnap átmegyünk a doki bácsihoz, aki hallott is valamit odabent, így Manócska kapott valami kofffeines kúpot. Ez csütörtökön volt, és én ma reggel adtam be neki egyet, meg kora délután. Hát ha láttatok sikítva üvöltő gyereket. Két órán keresztül hisztizett délután, semmi se volt jó, mert álmos lett, de nem tudott aludni. Valszeg közel volt egymáshoz a két kúp. Csak a séta nyugtatta meg, de addigra engem is annyira lefárasztott, hogy teljes kómában toltam a babakocsit... Asszem holnap csak egyet adok neki (bocsi doki bácsi :-))

A kocsiban már jóvilág van (lurkó...)

Különben meg jól van ám, nevet, hancúrozik, ja és ami a legfontosabb, nekiállt dumálni. Volt pár nap amíg a Ba-ba-ba-ba-ba ment különböző frekvenciákon a múlt héten, de most már egészen másokat mond, pl: Da-da-da, di-di-di, de-de-de, és hali komoly, hogy olykor olyan mint Fekete Pákó, hihihi, mert azt monddja: A-Di-De-A-Di-Di-Det :-))))))
Szóval be nem nem áll a szája.

Emellett most már konkrétan szeretne hasról hátra fordulni, de sajna a karja még nagyon útban van. Egy ideig próbálkozik, aztán vonyítani kezd, bemérgel, és akkor segíteni kell neki :-))

Az útban lévő bal kar

Hason fekve egyébként már egész jól elpörög, van amikor egész máshol köt ki a habitapin, mint ahová eredetileg letettem. Idővel most már a fekvőtámasz is kezd kialakulni,

bár még ez sem az igazi :-)

Az ülés is sokkal jobban megy már neki, egyedül is elücsörög egy csomó ideig, ha fordítja a fejét, már nem lódul be az egész gyerek, de azért még ott vagyok mögötte, mert pl. a habitapin még jól be tud borulni, és megütné magát.

Csücsüke és piszkura

Ja és hogy miért zsemlepusztító?
Mert megkóstolta őkelme először a rozskenyér héját, már az is ízlett neki, de aztán kapott egy nagy zsemlét, és azzal valami hihetetlen elégedetten elrágcsálódott (Marcali).


Ezen felbuzdulva kapott kiflit is, és úgy döntöttem, hogy ez jobb, mert nem tudja úgy szétmarcangolni. De lehet, hogy egyelőre egy csücsök is megteszi majd neki :-)))

Hé, Maci, ez kafa, kérsz te is?

Egyébként múlt hétvégén Marcaliban voltunk, ahova időközben már megérkezett a korábban beharangozott Poronty Kutya, alias Cézár. Matyi odavan a mi két kutyunkért is, és Cézár is nagyon tetszett neki. Kis vakarcs kutyi, nyolc hetes, de milyen okos!

Cézár, aki tud szépen feküdni

Ülni :-)

Pacsit adni :-)

"Apa, vigyük haza!!!"

Marcaliban elmentünk hóvirágozni is, találtunk is egy csomót a szokott helyen, meg volt egypár tőzike is. Csak 3 szálat szedtünk, mert nem szabaad, de hát ennyi még talán belefér. Inkább bőszen fényképeztük őket, gyönyörűek voltak. Tényleg itt a tavasz!

Hóvirágok

Tőzikék

A három szál hóvirág, Mackó, Matyi meg Én

Acca, megeszem!

Csészegombák

Aztán persze volt Valentin nap is, itthon ünnepeltük meg, csináltam sajtos-sonkás pitét, felolvasztottam egy túrótortát, Mackóm meg hozott nekem szép tavaszi virágcsokrot. (Székesfehérvárról- épp arra járt :-)))))


Tőlem a szokásos konyakmeggyét kapta (kedvence), meg a lent látható dilis babát, aki pont úgy néz ki, mint én :-))


Az én kis Manócska-Valentinem pedig, hogy legyen valami ünnepi feeling neki is, piros céklát kapott ebédre :-)))

Be My Valentine!!