Vörös Család

DISZNÓVÁGÁS

Vagy amit akartok...

Kedves olvasóim, kéretik gyengébb idegzetűeknek ezt a részt most átugrani, mert kiderül, hogy honnan is jön az a bizonyos hurka, kolbász, ham and saussage :-)

A történet minden évben majdnem ugyanaz, Horvátkúton disznó, vagy disznók nevelkednek egy éven át by nagypapa, és ilyenkor január-februárban áldozatul esnek falánkságunknak.
Ezúttal már Matyika is részt vett a "Rocky Horror Picture Show"-ban, bár még kevéssé fogta, hogy miről is szól a fáma.

Ismerkedés Mr Saussage-dzsal

Mr Saussage

(DE nem ő látszik a következő képeken. Ő még jelenti, jól van és várja a sorsát!!)

Magát a disznóölést részünkről kihagytuk, mert Marcaliból Matyikával elég későn indultunk el. Mire elértünk a nagyapához Horvátkútra, a disznó már éppen a pörzsölés fázisába jutott. El kell hogy mondjam, hogy a disznóvágás egyébként kábítóval történik, elektromos sokkot kap a malacka, és így kevésbbé fájdalmasan halad át azon a bizonyos kapun. Én mondjuk így se szeretem nézni, láttam már, de nem tetszett, most már legalább van kifogás. (Matyi későn szopizik :-))

Szóval mire odaértünk, már majdnem teljesen le lett pucoválva, és segítettünk fellógatni. (Ekkor már rég nem élt persze!!)

Mackóm apukája nagy tudora a széjjelszedésnek, a részleteket nem kívánom felfedni :-) Megtörtént.

Itt még csak tisztogatja. Matyi meg figyeli.

Ide csak egy apró anekdota, morbid is lehet ha úgy tetszik, pár éve kb. 6 voltam először náluk disznóvágáson, és akkor Mackóm apukája poénból a kezembe adta a frissen kiszedett tüdőt, hogy mit szólok hozzá. Érdekes, hogy semmi utálkozást nem éreztem, ami azonban rendkívül meglepett, hogy persze amit a kezembe nyomott húst, meleg volt! Hát persze, hogy az volt, hiszen a disznó még egy órával előtte röfögött. Na de én még azidáig csakis a hentesboltban láttam húst, és azok hidegek, hűtöttek voltak. Nagyon furcsa érzés volt ezt az egyszerű tényt elfogadni, hogy a disznóhús a disznóból jövet még meleg... Miktől tud elszokni az ember...

Sürgés-forgás az udvaron

Húsfeldolgozásos serénykedés

Volt itt darabolás, kövesztés, darálás, gyúrás, hurkatöltés, és finom resztelt máj és káposztaleves is készült.

Mackóm kimakkant (csendélet)

Egyébként meg kell hogy mondjam, hogy ez egy maratoni disznóvágás volt, valahogy minden kicsit lassan ment. Én se tudtam segíteni, mert valakinek az apróval is kellett lenni, és valószínűleg túl szép volt az idő is, mindenki remekül érezte magát :-) Szóval nem volt nagy kapkodás. De azért az eredmény magáért beszél :-)

Ez persze csak egy része az elkészült disznóságoknak. Lett véres-, májashurka, töpörtyű, kolbász, szalámi, kisgömböc, szalonna, meg húsok, csontok a mélyhűtőbe.

Ez aztán a fini kaja!!

(hihi! félreértés ne essék, Manócska még csak céklát eszik :-)))

Itt jegyezném meg, hogy Matyi múlt hét péntek óta nem kap délben cicet, csakis papit, meg higított bébigyümölcslevet. Azt hiszem jó úton haladunk!

Egyébként Matyikámmal jó nagyokat sétáltunk szo és vas délután, hiszen neki ez elmaradhatatlan, és hát ragyogóan sütött a nap is. Megnéztük a nagypapa (dédnagypapa!:-) borospincéjét a hegyen

és bámészkodtunk jobbra-balra a földúton menve. Mindenféle művészfotók születtek:

(ezt Mackó fotózta)

És egy kis tavasz, ez még Pomázon készült, nekünk ilyenünk is van ám!

Ez meg akkor készült amikor visszaértünk nagyapa házához. Kedvencem a kukoricagóré.

Góréban a kukorica

Estefelé meg Matyikám nagyot játszott az ágyon, persze vittünk neki mindenfélét, nehogy unatkozzon!

"És a zenélő csodajátékom hol van??? ÁÁÁÁ"

Vasárnap este megünnepeltük Gabi szülinapját is, szóval fel lett téve az i-re a pont. Még torta is volt.

Az ünnepelt

A Marcali család

Éniskérekatortából!!! Vagy a gömbből?

Csak hétfőn jöttünk haza, mert Mackómnak dolga volt még a környéken. Ha már volt egy-két óránk indulásig, gyorsan átszaladtunk a szomszédba, ahol egy hónapja kiskutyák születtek. A kiskutyik a Dani kutya fiai (Dani Margit kutyája), és egyikük, ő itt lent nagyapához kerül majd, miután kicsit megnevelődik.

Egyelőre Noname kutyi, kisfiú