VERONIKA FÉL ÉVES

Státusz:
Súly: 7180 gramm

Hossz: 70 cm
Fejkörfogat: 44 cm
Mellkörfögat: 43 cm

Ekkora

Hajszín: világosbarna
Szemszín: zöldesbarnásszürkés, elég sötét

Meg piros :-))

Egyébként nagyon azon múlik, hogy milyen a környezet. A babakocsiban fekve sokszor még mindig kék a szeme, ahogyan az ég tükröződik benne. Máskor meg zöld, ha barna van rajtam akkor meg barna.

Fogacsi: még nincs, de már bőszen rágogat, kezdődik a buli

Becenevek: Minni, Minnibéb, Kincses Minni, Naonminni, Veronik, Picitány, Törpilla, Törpilla, Minya, Minyarinya, Nokedli, Nokesz

Itt Nokesz

Kedvenc játék: felfújhatós csörgő, papírzsebkendős zacsi, rágókák


Napirend:
Reggel hn7-körül szopi, alvás-10-f11-ig, szopi, játék v. mászkera , délután 1 körül szopi, f2 körül alvás, 4-kor szopi, játék, mászkera, 6-f7-kor szopi, este 7-f8 fürdés, 8 szopi. Alvás reggelig!
Van, hogy fürcsi előtt kap még szopit, ha addigra megéhezik, de utána is kér. Alvás előtt jár!

Locsi után

Tudományok:

Néhány másodpercre már el lehet engedni, és ücsörög. Igényli is! Hasizomból húzza fel magát, és követeli a segítséget. Aztán elpuffan oldalra, de ekkor is vigyorog :-))

Ne nevess, menni fog! :-))

Beszélget: gőgicsélget, visongat. Éles hangon próbál "beszélgeti", formálja a hangzókat.
Változtatja a hangszíneket és magasságokat. Énekelget :-))

Nagyon rágcsál, egyre jobban. Érzem, hogy nincs már messze a fogacsi, időnként nyűgösebb is. Kell a gumijáték. Megharapta a cicimet is. Jól leszidtam. Az nem arra való ám!!

Kiskutya szindróma

Még mindig csak szopizik, de fél évesen megkóstolta a naspolyát, az almát, és Nóri Brownies-át, szigorúan tudományos alapon :-))

Lusta lett, nem forog sokat. Inkább nyekereg, hogy fordítsam meg, mert elunta pl. hason. Pedig tud forogni, mert ha nagyon akar, símán megteszi.



Mindenért nyúl, mindent néz, mindent meg akar kóstolni. Minden hangot meghall, fényt meglát. Nagyon éber baba. Amikor ébren van :-)

Ezt a játéjkot kapta fél évesen (erre tartogattam :-)

Matyika rögtön kezelésbe is akarta venni. "Nem adom ám!"

Nagyon sokat nevet, nagyon jókedvű! Nagyon kedves babácska, mindenkire mosolyog, mint anno Matyika. Hihetetlenül jó baba még mindig, bár a hiszti első jelei már mutatkoznak. Na semmi komoly, csak a megszokásból való kiesés bosszantja. Az meg engem is, no probs...

Kacagány

A 6 hónapos státuszos kérdőíven a védőnőnél volt egy ilyen buta kérdés, hogy "családtagtagokat felismeri-e?". Hát hogyne... Honnan tudja az ember? Nevén még nem nevezi...
Aztán figyeltem, hogy mit csinál itthon, hát tényleg. Matyira meg rám egész másképp reagál. Matyira vigyorog mint a tejbetök, rám meg vinyákál ha éhes és meglát. Köszi... :-)))

Rinyaminya és az éléskamra

Matyika nagy haver! Igaz néha meg gyömöszöli, és megcsikizi amikor Minni erre nem éppen vevő, de alapjában véve nagyon jól megvannak.

Naongengszterek...

Egy elképesztő történet már megint, hogy már egy ekkora kölöknek is lehet direkt humorérzéke. A nagyágyban szopi után Matyika odajött hozzánk, amikoris Minni véletlenül ültéből előre nyaklott. Ezen Matyi hatalmasat nevetett. Felültettem a kicsit, mire megint előrebukott, de most csak annyira, hogy vissza is jött belőle és kajánul vigyorgott azon, hogy Matyi újfent felkacagott a mutatványán. És még egyszer megcsinálta, és még egyszer, vagyis kvázi szórakoztatta Matyit. Addig csinálta, amíg Matyi kacagott rajta. Gondoltátok volna?

***

És mégegy szösszenet. Még meg se született Minni, amikor elmentünk egy Orosz boltba, ahol egy csokipapíron ez a kislányfej volt látható. Azt mondtam Mackónak, hogy lehet, hogy Veronika így fog kinézni. Nevetett rajtam.
És láss csudát, azért nem mondom, hogy klón, de hasonlít, nem?
Talán később még jobban :-)))




Adalék, hogy pár hete Matyi meglátta ezt a papírt, és mindentől függetlenül egyszer csak ezt mondta: "Ez a kistesó".
Vagyis ez nem csak az én agyrémem :-)))

***

Még ide az aljára egy napi hír, sajnos Mondi hosszú kehesség után bedobta a kulcsot. Tudtuk, hogy ez lesz, de nem tudtuk, hogy mikor, hát eme jeles szombati napon, nordic után közvetlen.
Csobánkáról hazafelé már gyanús volt a hegyről le, és a faluban meg is adta magát, hiába nyomtam a gázt, a sebességből kidobta, nem ment! Alig tudtam kikerülni egy autót, tisztára beparáztam. Le is álltam a falu szélén vesztemre, mert eztán már be se akart indulni. Sőt be is kanyarodtam egy bekötőre, és Mac így vontatni se tudott. Valahogy beindította, de rükvercbe már nem ment, így elcsumpizott a bekötőn. Ott meg fennakadt a csobánkai vízművek egyik vízelvezető árkocskájában, úgy kellett kiásni. Rémálom. Aztán 30-40-nel hazaküzdötte, de alig ért vissza. Most itt áll az utcában vonóhorgán egy fűcsomóval. Szegény :-(((((( Valszeg már nem lesz megcsinálva...

R.I.P.

***