"Mókuska, mókuska..."

Matyi!!! Mondókázik!
Az ominózus dátum: 2009. november 1., helyszín: Kecskemét nappali.

Történet: A dadus már két hete állította, hogy tudja a mókuskát. De a világ minden kincséért nem volt hajlandó nekem elmondani. El se hittem.
Namost múlt vasárnap jöttem vissza a piacról, és ahogy beléptem az ajtón, hallom ám, hogy az és pici fiacskám ezerrel szaval. (aszitte nem hallom...) Éneklésnek nem volt mondható, de legalább szavalt. Teljes önbizalommal, teljes hangerővel:

"Mókuska, felmászott a fára, leesett, leesett, kitörött a lába.
DOKTOR bácsi ne gyógyítsa meg, HUNCUT a mókus, újra fára megy."

Aztán a végébe belekavart egy "kis kosárkát", a második mókuskát meg nem mondta az elején, azóta se, de hát ez is óriási ovációt váltott ki bennem! Hát végre, megtört a jég, tud színezni is, meg mondókázni!
Aztán jött a "Csigabiga" is egészen tisztességesen, és a "Kisbence", némiképp összezavarva, de teljes önbizalommal! Ez a lényeg!!!!!

Naonjó vicc volt!

Na együnk!

Oksa!

Naonfinom!

Jóvót!

Ez pedig Matyi volt anno fél évesen. Van ami nem változik :-))

Minni meg továbbra is cuki! Eszik, alszik, azért néha nyügi, de nem jellemző. Most kapott oltást is, és igaz, hogy vinnyantott egyet, de aztán ahogy felemeltem olyan boldogan visnyantott egyet a doktor bácsi felé, hogy az aszondta, hogy öröm a Minnikét oltani :-)))

Nagyon ülne már, húzza magát hasizomból, de hát még kell erősödni.

Naonszép, naonvidám!!!!

Apija is imádja!

Meg a bátsó is. Olykor együtt fürdenek. De jó lesz, amikor Minnike is tud majd ülni!!

A TV már megy együtt! (öööö....) Macistul.

...