LORETTA 1 ÉVES

Egy évvel ezelőtt, szeptember 24-én született Loretta. Közhely, de valóban repül az idő. Egy éve pont aznap voltam én is az első ultrahangon Veronikával. Most meg már itt szuszikál a babakocsijában ő is.
Jaj de jó is lesz, amikor a két kis uncsitesó játszani kezd! Az a 8 hónap különbség köztük teljesen el fog tűnni, együtt fogják felfedezni a világot. Ebony & Yvory :-)))

Ebony

Yvory :-))))

Matyika meg a Kópéváry Kapitány. Mivel a két kislány még túl kicsi hozzá, nagy örömmel vetette rá magát Emilkére és Lillára, akikkel orbitális hanczúrba kezdtek Zsóéknál. Időnként úgy kellett rendet teremteni köztük...


Na de ne kanyarodjunk el a lényegtől,

BOLDOG SZÜLINAPOT LORETTA!!!!!!!!

Hú de fényes!

Most akkor hány éves is??? :-)))

Anyu, én sőt még Zsó és Piroska is készítettünk tortát. Sütiben tehát nem volt hiány.

Tessék parancsolni!

My creation (Praktika aug-i szám)

Bababarát gluténmentes. Legalábbis a máz.

Matyi várta, hogy végre ehessen belőlük, aztán a végén nem is evett. Csak ropit. Na jó, aztán meg kinézte Emil szájából a falatokat, és megette az ebédjét. Az nem volt jó, amit én adtam :-))

Minni a csendes kis hempergő.

Fordulgatunk ám már! Ide-oda.

Loretta a ceruzák közt. Ülni stabilan, hát persze.

De menni is stabilan tud már!

Minni meg repülni tud. Na?!

Szia papa!

Upsz, most meglepődtem!

Nagyon jó kis délután volt. Hazafelé "Alapvetően Békés Minni" bevágta a durcit, és majdnem végig üvöltött, de kibírtuk. Sok volt neki...

***

A múlt hétvégéhez még hozzátartozik, hogy vasárnap elmentünk a forráshoz, amibe Matyi tavaly kb. pont ilyenkor beleesett. A Mária forrásról van szó Szentkereszt alatt. Most a falu felől közelítettük meg, ahol sokkal jobban lehet tolni a babakocsit. Na azért helyenként rendesen bekövesedett és meredek is volt. Itt történt, hogy Matyi megint vicceset mondott.
Visszafelé egy-két meredeken kértem Mackót, hogy ő tolja a kocsit. Mivel három után járt már az idő, Matyi jól elfáradt, azt akarta, hogy apja vigye a nyakában. Na de babakocsitolás meg Matyicipelés együtt nem ment, Matyinak nagy bánatára le kellett szállni. Én aggódtam egy kicsit, hogy fel tudja-e tolni Mackó a köveken a kocsit, Matyit meg aggasztotta, hogy ne legyen több emelkedő. Így Mackó azt találta mondani, hogy a babakocsi küzdelmes felfelé tolásakor én vagyok az egyik, Matyi meg a másik szurkoló.
Erre Matyi se szó se beszéd a mutatóujjával jó nagyot beledöfött a fenekembe. Először nem értettem, majd elkezdtem nevetni. Apja is kapott egyet, mire fogta, hogy Matyi úgy értette, hogy szurkáló!!

***