Háre Krisna

Múlt vasárnap Marcaliból közösen átmentünk a közeli Krisna völgybe, ahol a szokásos évi búcsút tartották. Búcsún még nem voltam, de valamikor régen már láttam a völgyet. Akkor is gyönyörű volt, hát még szebbé tették. Rengeteg adomány és munkaerő kell hozzá, de úgy látszik mindez összejön nekik. Folyamatosan gazdagodik a völgy, úgymint új épületekkel, utakkal, iskolával stb.

Már a megérkezéskor kész voltam, olyan gyönyörű volt a tó a kis pavilonnal. El tudnám képzelni, hogy egy ilyen partján sétálgassak amikor csak kedvem tartja :-))

Kukucs

Matyi is oda meg vissza volt, nagyon tetszett neki a tó

Hárman

Irány a búcsú

Jó hosszan kellett gyalogolnunk a tűző napon, amíg végre a templomhoz értünk, Matyi persze közben megállt játszóterezni is. (Nyár lett...)


Én már voltam a templomban, Margit még nem, így hát bementünk. Matyinak is tetszett, olyan volt, mint egy kis színes szagos mesevilág.

A Krisna-oltár

Gyönyörű színes festmények Krisna (kék alak) életéből

Bámészkodók

Matyi mindnképpen meg akarta szerezni a szertartás kellékeit az oltár kolrátja mögül :-))

Akkor nem is kell...

A kis buddha pihen :-))

Egyébként már a 2008-as olimpiai póló van rajta, aki nem vette volna észre :-)) - eredeti kínai, anyuék hozták tavaly Pekingből.

Aztán hamar erőt gyűjtött, és bandázott egy csapat kölökkel. Itt épp hidat szerelnek.

Mi meg közben finomabbnál finomabb ételeket ettünk az ebédlősátorban. Mahádzsan dász látványkonyhát is tartott, nála tanultam itt Pesten anno az indiai főzőtanfolyamon. Lehet, hogy elmegyek a haladó kurzusra is :-)))


Aztán ebéd után következtek a szent tehenek és az istálló. Matyinak nagyon tetszett a sok "Bú-bú", leesett állal nézte, ahogy éppen verekedtek :-))

Ez meg a szent-tehenek lakóhelye, egy kis borjú is volt odabent, pár napos lehetett.

A templomi idegenvezető mesélte, hogy Indiában azért szent állat a tehén, mert mivel tejet ad, édesanyjuknak tekintik őket, így nem bántják amikor megöregszenek, hanem jól bánnak velük, és csakis természetes úton pusztulhatnak el. Itt a farmon ugyanezt követik.

A völgyben megpróbálnak teljes önellátásra berendezkedni, még az áram és a víz tekintetében is. Jó úton haladnak efelé, persze még nem minden alakult ki véglegesen.
És hát azért nem csak ökörrel szántanak, mert láttunk traktort, ekét meg mindenféle mgazd-i eszközt, de azért próbálkoznak.

Ez itt pl egy "kézi" eke, vagyis nem gépi

Ez meg egy jó kis daráló, amit Matyika alig akart otthagyni, sírva kiabált utána, hogy "Körbe-körbeeee!"

Nagyon jól éreztük magunkat, jó kis kaland volt. Szerencsére az eső sem esett, pedig utóbb megtudtuk, hogy ezzel igencsak nagy mákunk volt, mert a Balatonnál igenis nagy zuhik voltak aznap is. Nekünk is jár egy kis jó idő!!

...