BETEGESEN

Na most nem lesz túl sok fénykép, mert nincs miről. Betegek voltunk ugyanis, és nem voltunk sehol. Matyi még mindig csúnyán köhög, de már tud tőle aludni, és érzem, hogy ez már a vége, szakad föl. Abban reménykedtem, hogy a mai angolra már okés lesz, de tényleg annyira hurutosan köhög még időnként, hogy nem mertem bevállalni, hogy a többi anyuka meglincseljen.
Egyébként meg semmi komoly, valszeg Erikéktől kaptunk el egy bacit, kis hőemelkedéssel megúszta a kölök. Kedve jó, most már eszik is, az első három napban csak ivott.

Amúgy az étvágyával most vannak gondok, meg se akarja kóstolni a kaját, csak rázza a fejét. Van amikor tudom, hogy szereti, és betuszkolom az arcába, és miután egy falatot kiköp, rájön, hogy mégis jó, és eszik belőle. De nagy zabálásról szó sincs. Amíg beteg volt, persze nem erőltettem, csak igyon, az a lényeg. Akkor a banánturmix volt a sztár. De azért egészségesen nem vicceskedünk, mert persze ha nem eszik rendesen, akkor éhes lesz és sajtostallért lopkod a konyhából, ami miatt aztán megint nem lesz éhes a rendes kajára. Grrrr....

Már külön étkezőt rendeztem be neki, és így is csak nyammogott.

Itt azért evett egy kis virslit...

A babakonyha és a főzés jobban tetszik neki. Itt nem "kell enni".

Komoly képpel főzi a krumplifőzit.

Egyébként egész jól elvagyunk itthon is, csak ez most egy nagyon hosszú két hétre sikeredett, mert múlt hét végén (szo, vas) Mackóm valami tímbildingen áztatta magát, én meg vasárnap itt küzdöttem a nyűgös lázas gyerekkel, és hétfőn ugye megint ment dolgozni... Szóval vannak pontok, amikor elegem van. Ja és ráadásul egész rohadt hétvégén iszonyat szél volt, és nem elég, hogy én is náthás lettem, a közérzetem gyatra volt, plusz Matyi nyűgös, még a buznyák spalettákat is verte, tépte a szél, valamint a padlásfeljáróból meg ömlött a hideg, amitől végképp betelt a pohár... Szóval jók a spaletták, szépek, hangulatosak, jól sötétítenek, de az új házon egy darab se lesz!!! És padlás se...

Még az volt a szerencsém, hogy szombaton eljött hozzánk egyik kedves barátnőm, Csilla, akinek szintén volt valami náthája, így nem izgult miatta. Na nem az volt a szerencse, hogy ő is beteg volt, hanem hogy eljött, és emelte a nap fényét, végre dumcsizhattunk... Nyár óta nem taliztunk...

Azon röhögtünk egy csomót, hogy még amikor Matyi született, akkor Csí adott nekem kölcsön egy csomó rucit, mert azt hittem, nagyobb lesz a kölök születéskor, így 56-osakat nem vettem neki, és persze minden lógott rajta. Rám jellemző, hogy most adtam vissza a szettet, de amiért mégsem volt akkora nagy baj, mert így "rápróbáltuk" Matyira azt a sapit, ami egy hónaposan jó volt rá. Hát most íme :-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Kb ötszörösre nőtt a feje :-))))))))

Na és persze nem akarta, hogy ráadjuk, és bömbölni kezdett. Csível egy labdát raktunk a sapiba, és így azért kb. látszik, hogy miről van szó :-)))



Hétfőn a dokinál összefutottam Norkával és a két kópéval akik szintén betegek. Mielőbbi gyógyulást nektek!!!
Doki Matyinál nem állapított meg semmi komolyat, én se gondoltam, hogy izgulni kéne, de azért inkább megmutattam Gatyás őkelmét, mielőtt nagyobb zríbe kerülümk. Nem kérünk se tüdőgyuszit, se fülgyuszit. Köszi... De még csak gyógyszer se kellett.
Én a magam részéről amint elkezdett kaparni a torkom beszedtem az ezüstkolloidot, és nem is durvultam be. Matyi is kap minden reggel egy mokkáskanállal, sztem használ, hogy neki se durvuljon. Többet nem adok neki, ez is megvédi azt hiszem.

Na ennyit a betegségekről, nem is ér ennyit ennyi kis takony... :-))

A takony egyébként azért annyira befolyésolta az életünket, hogy most szombaton mentünk volna síelni, de mivel Matyekot nem akartam így a nagymaminak odaadni, így elhalasztotunk az utat. Last minute mindig van, megyünk majd ahol lesz hely. Szerencse, hogy nem fizettük be hamarabb...

Egyébként visszatérve az itthoni activity-kre, azt látom, hogy egyre jobban segítene. Igaz ezerszer is láb alatt van, de most ezt túl kell élni, azt kell látni, hogy ezzel tanul, és igaz minden dupla annyi idő, ha ő is csinálja, de nem baj...

Itt például lemostunk egy pár játéékot, amit még novemberben a Lions vásáron vettem neki Kecsón, és azóta egy zacsiban pihentek. Nem baj, újdonság lett. Persze minden csupa pocséta lett...


Aztán rajzotunk is megint, meg csináltunk egy repcsit, amiven az egyik vava a pilóta. A repülőt persze inkább én csináltam, de azóta is röpdös vele, tényleg úsztatja a levegőben, és berreg hozzá. A repülő szót még meg se próbálja kimondani, biztos a nehéz "r" miatt. (A szárnyat a doktor bácsitól kaptuk. Köszi :-)))

Tudja mire való, bár azért a földön is előszeretettel toligálja.

Az ötletet egyébként az egyik reggeli BBC-s gyerekműsor adta, a "Come Outside". Matyi azt az egyet szereti igazán, azt mindig megnézi. Persze van benne repülő és vava is :-)))

Na és persze még mindig sztár az építőkocka, főleg, ha van belőle autó is gyártva. D eönmaában is rakosgatja ám a tornyot!!!

Nagyon ügyi

Concentration

De persze a nyerő a kamion

***

Aztán persze megint volt "féligvicces sztori". Tegnap úgy döntöttem, hogy elég nagy ő már, és menjünk be gyalog a CBA-ba, tolja majd a gyerekbevásárlókocsit. Persze tolta is, kb másfél percig, majd elkezdte pakolni a zöldségeket, aztán a tejterméket. Az eladó jót szórakozott rajta, én nem annyira. A húspultnál akkora sor volt, hogy akartam neki venni sonkát, de mivel már a bolt másik végében rohangált, lemondtam róla. Szerencsére a kenyerektől még sikerült idejében félrerántanom, aztán a fizetésnél a kasszánál utánakapnom, hogy ne menjen ki nélkülem. Ezzel még persze nem volt vége, mert az egyik kezemben volt a szatyor, a másikkal meg őt vezettem. Volna, ha nem akart volna mási irányba menni. Amikor meg nem hagytam, hogy betotyogjon a parkolóban az autók alá, berogyasztotta a lábait, és nem volt hajlandó jönni. Így a csuklójánál fogva cipeltem az autóig. De az volt a vicc, hogy ő se szólt, meg én se, max annyit, hogy gyere Matyi a lábadon! Az egészet azzal lehetett volna fokozni, ha üvöltve hisztizik, de szerencsére nem. Sztem eljön majd az a nap is :-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

***

Jaj és újabb hír angolul: a "turn around and dance with mummy"-ra elkezdett körbe forogni, tök magától, én meg se mozdultam!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Egyébként meg most már mindig táncol, ha vidám zenét hall. Egyik lábáról a másikra billeg, vagy ha ül, akkor ugrál a fenekén.

És megérti, hogy mit akarsz tőle, hozza, viszi. Persze, ha süketet akar játszani, abban is profi...

...