MATYIKA 10 HÓNAPOS LETT


Egy jól sikerült "igazolványképpel" ünnepeljük ezt meg :-))

Ezúttal pontosan 5-én sikerült elmennünk a védőnénihez, és az alábbiakat kaptuk:

Súly: 9360 gramm
Hossz: 80 cm

Megint nem híztunk sokat, ellenben nyúltunk egy hónap alatt 2 centit. (Az átlag 1 éves gyerek 75 cm... khmmm)

És ami még ennél is fontosabb, most már tényleg csak egy paraszthajszál választja el a kűszástól, mászástól. Hátrafelé ugyanis már tényleg jól halad, és időnként mintha már előre is araszolna. Össze-vissza tekereg, hogy elérje amit akar. Mackóm ma fel is szerelte a lépcső tetejére a védőrácsot. Biztos ami tuti...

És ami még új, hogy hasalásból vissza tudja magát tornázni térdelő pozícióba és onnan ülésbe!

Már csak Mekka felé kell fordulni :-))

Tegnap a védőnéni után elmentük meglátogatni Donit és Mesit. Doni szokás szerint kis perpetum mobile volt Matyihoz képest, ellenben Matyika jót matatott Doni járássegítőjén.

Tutik ezek a forgattyúk, zenebigyók

Doni már a másik funkcióját, a toligattyút tartja érdekesebbnek

Jót játszottak a csimoták, majd megebédeltünk, és ezután történt az, amit nem felejtünk el egyhamar.
Igazság szerint még nem szoktam hozzá, hogy Matyi pár napja tényleg beindult. A kanapén ültünk ebéd után, és hirtelen köpött egy takarosat a bőrgarnitúrára meg a nacijára. Én azonnal felugrottam, hogy hozzam a papírtörlőt, kb 10 másodpercre rohantam el. És ahogy megfordultam, már csak azt láttam, hogy az én kisfiam fejjel előre lebucskázik a kanapéról, és egy nagy "bang" kíséretében landol a parkettán. Óriási bömbi, ijedtség, vígasztalás. Persze el se hittem, hogy ennyire hülye lehetek, hogy ott hagyom akár egy pillanatra is a kanapén, hiszen otthon sose csinálok ilyet, valahogy az idegen környezet megzavart. Szegény Matyikám több percig bömbölt és hüppögött, alig lehetett megvígasztalni. Kis homlokán egy piros, majd egyre liluló folt lett. Manócska, manócska...
Ezuán olyan szomorú fejet vágott még egy fél óra múlva is, hogy még a dokit is felhívtam, hogy normális-e, hogy akármit csinálok, nem akar jókedve lenni, mire a dokibácsi megkérdezte tőlem, hogy vajon nekem jókedvem lenne-e, ha fejjel beleálltam volna a padlóba? Igaza volt, nem különösebben :-))))

Koppant kobak

Így hát, mivel más aggasztó tünet nem jelentkezett, szépen megvártam, hogy Matyi aludjon egyet, és tényleg, mikor felébredt, már kutya baja se volt. Csak a homlokán a folt jelzi még mindig a kalandot. Kis húsvéti hímes tojás :-)))

Legjobb, ha ezentúl bukósisakot hordok :-))

Ma délután Mackóm itthon volt, így gyorsan kihasználtuk a szép, bár kissé szeles időt, és elmentünk a közeli rétre viráglesre. Gyönyörű virágok vannak ilyenkor tavasszal, védettek is, csak hát maga a rét nem védett, és sajnos minden évben egyre kevesebb a látnivaló. Az emberi gyarlóság, kapzsiság és ostobaság nem ismer határokat... Erről ennyit...

Szóval ezerszám virágzik ott ilyenkor a Tavaszi Hérics

a Lila Írisz


a Sárga Írisz


a Gyöngyike

és még sokan mások, de hát ez a blog kevés mindezt bemutatni. Ahogy egyre jobban kitavaszodik és jön a nyár, annál több mezei és sziklakerti növény mutatja meg magát, gyönyörű szép, és itt van tőlünk 15 percre gyalog.

Matyika zsákban jött, itt nehéz tolni a babakocsit

Ezúttal velünk volt a két kutyuszunk is, valamint csatlakozott hozzánk a szomszéd eb is, az a bizonyos :-))) Szóval odafelé hatan mentünk.

Matyika jót kummantott a szélben a napon, kitéve az elemeknek

Aztán amikor visszafelé idultunk, csatlakozott még a menetünkhöz két másik kutya is, betegre röhögtem magam, ahogy előttem haladt az egész bagázs.

Le se akartak rólunk szállni, jöttek árkon-bokron.
Volt egy nagy pocsolya, ahol szabály szerűen dugót okozott a sok kutya, mert a nagy fekete kivételével egyikük se akarta összesározni a lábát :-))))))))



Végül a két kiskutyánk már egészen félékeny lett, és noha egyébként kiránduláskor mindig össze-vissza szoktak szaladgálni a mezőn, most a sarkunkban lihegve várták, hogy mi lesz, nehogy már ezek itt az ő kényelmes vackukra meg csirkelábukra pályázzanak!! Komolyan látszott rajtuk az aggodalom.
Azért izgalomra nem volt semmi ok, bőven elég nekem ez a két sz.s. csirkepusztító :-))))))