MARCALI SZÜRET
Még pont kifogtuk az utolsó szép napot, amikor péntek délután Marcaliba érkezve gyorsan csatlakoztunk a szüretelőkhöz. Sajna nem tudtak bennünket megvárni a kezdéssel, mert szombatra már vacakabb időt jeleztek a békák.
A lurkók óriási örömmel vetették bele magukat az események közepébe. Matyika darálni kezdett, Minni meg fel-alá futkosott, és persze mindketten degeszre ették magukat a szőlővel.
Na, mivel is kezdjük?
Nyami!
Fehér szőlő
Matyiduma: "Papa, miért hívják fehér szőlőnek? Nem is fehér, hanem zöld. - Hát azért, mert a must ami kijön belőle, az fehér. - Nem is, mert sárga...!" - Piha....
Mire odaértünk, már ennyi le volt szedve! És másnap még több is.
A lurkók szüretelnek. Én meg őket zabáltam fel :-)))
Tükemanók
Csüccs!
Aztán jött a darálás, és a préselés. Matyika belevetette magát mindenbe rendesen :-)
Hát itt meg mi folyik?
Jól láttok, szívószállal szívják a mustot a kádból! (Az én találmányom :-)))
Szlopa-szlopa :-)
Pedig most nem is volt olyan édes, mint szokott. Ez évben nem sütött sokat a nap, viszont rengeteg eső esett. Pista permetezett is rendesen, különben nem maradt volna meg a termés. Ez az év sajnos nem kedvezett a gyümölcsöknek, csak szilvából volt sok.
Na és ebben a vödörben meg mi van? Egy CIN-CIN!
És tényleg! Pista papa fogta, amikor a krumpliszedő traktor kiforgatott két sor krumplit a földből. Nyakon csípte, és hozta nekünk. Betettük egy vödörbe, kapott diót, még szalámit is, és estig nézegettük benne. Aztán elengedtük. Szegényke még vemhes is volt. Én sajnáltam, hogy a lakását feldúrta a traktor, de a többiek mondták, ne sajnáljam, gyorsan talál majd magának szállást, ahova lefialhat. Hát remélem :-)))
A güzü a vödörben
Margit szerint, ha hosszú az orra, akkor Güzü. És én hiszek neki :-)))
Egyébként a gyerekek nagyon jól elvoltak a cincinnel, Minni kurjongatott a vödör körül és próbálta mondani hogy "cincin" :-))). Matyikával meg kivittük az egeret a krumpliföldre és visszaengedtük, had éljen. Cuki volt, ahogy figyelte, merre szalad.
Persze a kiforgatott krumplit össze is kellett szedni. Minni is alaposan kivette a részét. Konkrétan ultrakoszos lett :-)))
Matyi tanulmányoz.
A Krumpliszedők :-))
És hát eltelt ez a nap is, estére vöröslött az ég alja, hirdetve, hogy másnap jön a front. És így is lett.
***
Matyi egyébként most Marcaliban maradt péntekig, mi meg Minnivel megyünk Kecsóra. Jó kis hét lesz mindenkinek :-))
***********
VERONIKA STÁTUSZ
VERONIKA STÁTUSZ
Lehet, hogy ezt egy külön bejegyzésbe kéne írnom, de most már mindegy. A lényeg, hogy Veronika tudatosan elkezdte utánozni a szavakat, amiket mondunk neki, hihetetlen, hogy egyik percről a másikra történik minden. Konkrétan ezen a hétvégén.
A legnagyobb örömködést akkor rendeztem, amikor szombaton mentünk a fiúk után a hegyre autóval, és egyszer csak beszól, hogy "kaka". És tényleg, bekakilt, érezni kezdtük a tagadhatatlan ájert. Vagyis ő szólt!!! (Már egy ideje érdekelte, hogy amikor leveszem a pelust mi van benne. Először megijedt tőle. Vicces volt :-)))
A másik új a "kuka", van, hogy mondom neki, dobd ki a kukákba, és viszi, majd közli, hogy "kuka".
Amikor meglátta Marcaliban a kutyákat, közölte, hogy "dodó".
Margitot utánozta, amikor mondta, hogy "szia".
Próbálja kiejteni, hogy "cica", és a hegyen küzdött a "cincin"-nel.
Folyamatosan énekelget, hogy "hinta-hinta". Hintainduló :-)))
A "tessék" már mindennaposnak számít - "teccék-teccék"
A kérem helyett most már nem a tessék-et mondja, hanem hogy "ada"! Vagyis parancsolólag kiabálja. :-))
Ha kérdezel valamit, pl, kérsz enni? -megrázza a fejét, de időnként már bólogat is, kezdi elkülöníteni őket. Ha nem, akkor mondja is, hogy "nem".
Valamint totál ügyesen motorozik az új lila motorján.
Ha valami rossz fát tesz a tűzre és észreveszem, akkor felpattan, hátrálni kezd a "kupitól", és artikulálatlanul kiáltozik, kb. mintha azt mondaná, hogy "Nem én voltam! Semmi közöm hozzá, magától borult ki!"
Szóval ilyenek, édes kis manócska, nagyon kommunikatív, mozgékony, bátor, olykor hisztis de végtelenül vidám, egyszóval igazi kis csaj hatalmas életösztönnel. Imádom! :-))))
A legnagyobb örömködést akkor rendeztem, amikor szombaton mentünk a fiúk után a hegyre autóval, és egyszer csak beszól, hogy "kaka". És tényleg, bekakilt, érezni kezdtük a tagadhatatlan ájert. Vagyis ő szólt!!! (Már egy ideje érdekelte, hogy amikor leveszem a pelust mi van benne. Először megijedt tőle. Vicces volt :-)))
A másik új a "kuka", van, hogy mondom neki, dobd ki a kukákba, és viszi, majd közli, hogy "kuka".
Amikor meglátta Marcaliban a kutyákat, közölte, hogy "dodó".
Margitot utánozta, amikor mondta, hogy "szia".
Próbálja kiejteni, hogy "cica", és a hegyen küzdött a "cincin"-nel.
Folyamatosan énekelget, hogy "hinta-hinta". Hintainduló :-)))
A "tessék" már mindennaposnak számít - "teccék-teccék"
A kérem helyett most már nem a tessék-et mondja, hanem hogy "ada"! Vagyis parancsolólag kiabálja. :-))
Ha kérdezel valamit, pl, kérsz enni? -megrázza a fejét, de időnként már bólogat is, kezdi elkülöníteni őket. Ha nem, akkor mondja is, hogy "nem".
Valamint totál ügyesen motorozik az új lila motorján.
Ha valami rossz fát tesz a tűzre és észreveszem, akkor felpattan, hátrálni kezd a "kupitól", és artikulálatlanul kiáltozik, kb. mintha azt mondaná, hogy "Nem én voltam! Semmi közöm hozzá, magától borult ki!"
Szóval ilyenek, édes kis manócska, nagyon kommunikatív, mozgékony, bátor, olykor hisztis de végtelenül vidám, egyszóval igazi kis csaj hatalmas életösztönnel. Imádom! :-))))
....
Címkék: Marcali, szüret, Veronika státusz




0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home