SALFÖLD

A nyaralás hetében szerdán elmentünk Salföldre. Az északi oldalon van, így hát átkompoztunk, Matyi nagyon élvezte. Salföld Ábrahámhegy után van a Balatontól ellenkező irányba a hegyek felé. Először megnéztük a Pálos kolostort, majd locsizni mentünk a bányatóba.

A néhai Pálos kolostor romjait egészen szépen rendbehozták, kiegészítették, úgyhogy a maga nemében turistalátványosságnak számít. Voltak is elég sokan, mármint a hely meglehetős eldugottságához képest. Még kecskeméti ismerőssel is összefutottunk...

A régi templomhajó bejárata

Pálos Minni

Kópé Matyi, rettegtem, hogy leesik valahonnan, de nem...

A gótikus ablak egészen szépen megmaradt.

A gyöngykavics volt persze a sztár

A régi templomhajó

Minni és az elemózsia! Pucol vele :-))) Felzabálnivaló :-)))

Adod vissza? És akkor mi mit eszünk? :-)))

Kiscsacsi! 1 hónapos.

Cuki

Simi-simi

***

Aztán a kolostor után mentünk a bányatóhoz. Kb 5-6 éve jártunk itt utoljára, akkor símán lehetett fürödni. Gyanús volt, hogy sehol egy autó, de próba cseresznye. Aztán rájöttünk, hogy miért nincs autó. Mert teljesen járhatatlanná tették az utat a tóhoz. Hát mégiscsak bányató... Már majdnem fel is adtuk. 35 fokban a két gyerekkel a műút mellett kaptatni du. 3 kor nem egy nagy királyság. Aztán még egy mentőötletként autóval elindultunk egy másik úton, és kis segítséggel megtaláltuk az utat. Persze kerítésen kellett átmászni, de ki volt taposva rendesen. És meg is találtuk :.-))

Ott a tó!

Itt ömlik be a saras víz a bányából. Óriási zubogó.

És a tó.

A homok olyan forró volt, hogy papucs nélkül nem is tudtunk volna átjutni. Matyika azt mondta, hogy most látott először sivatagot. Végülis igaza volt :-))

De ennek a végén ott volt a víz!

Irány a sár!

No komment... :-))

Naondógoznak!

A kupac őre.

A kapitány.

Pucsíta és a vödrök :-))

Mindenképpen elölről is :-))

Segítek a papának!

Jaj, saras lettem!

Naon... :-))

Nagyon jól éreztük magunkat, mindenki kellően dagonyázhatott kedvére a meleg iszapban. Úszni is nagyon kellemes volt, jövünk máskor is! Reméljük ezt a kis tavat még jövőre is meg tudjuk közelíteni, ha a másikat már nem is...

Hazafelé úgy elfáradtak a lurkók, hogy Tihanyba már be sem mentünk. Minni felébredt a kompozásra, de Matyi még arra sem. Szegény mér az utcánkban ébredt, és jött rá, hogy a hajózásról lemaradt. Úgy sajnáltam, de nem volt szívem felkelteni. A szájában a falattal aludt... :-)))

***