TÁBOROZNI VOLTUNK

A múlt héten családilag csikungozni voltunk egy messzi-messzi galaxisban :-)), na jó, csak a Salgótarján melletti Bükkvölgymajorban. Az általunk művelt csikungról bővebben itt olvashattok www.csikung.hu, ha valakit érdekel.

Szóval öten mentünk, Gabi, Margit, Mackó, én és természetesen a legifjabb csikungos KisMatyi.

Mi hárman

Gabival

Margittal

Gyönyörű helyen táboroztunk, ennél szebb, csendesebb, békésebb, világtól elzártabb hely talán nics is, vagy csak nem ismerjük. A völgybe egy meredek murvás erdei úton lehet lejutni, ha esik az eső nemtom mi van. De nem esett, és lejutottunk.

Oda mentünk le..

Odalent egy "tanya" várt minket, de hát a képekről azért lehet látni, hogy csak a helyiek hívják tanyának, igazából egy gyönyörűen felújított, többé kevésbbé keleti stílusban rendbe hozott majorról volt szó.


Az egyik hosszú épületben laktunk, a másikban pedig az étkező+konyha, és a nagy gyakorlóterem volt. Közöttük pázsit kis utacskákkal, építményekkel, valamint lejjebb egy nagy rét, patak fákkal és egy kis tó.

Ballag a Mackó...

Keleti kőlámpások

Két sárkány vigyázott a majorra

Mindez a Kékes lábánál, igen, valóban kékes volt... :-))

Egyik délután szivárványt is kaptunk.

A Tó

A tóban fürödni is lehetett, persze ki is használtam amint jó idő lett :-))

Hu! Kint hüvi van!

Mackóm nem fürdött, inkább Matyikával játszott, illetve Matyika játszott rajta :-)))

A csikungos elvonulást egyébként egy orosz mesternő vezette oroszul, persze folyamatos tolmácsolás mellett.
Napi négy gyakorlás volt, és Matyira ebből hármon kellett vigyázni, mert az estire már bealudt, így kényelmesen mindenki egyszer vigyázott rá egy nap, a többi időben pedig tudtunk csikungozni.
Mindenki nagyon lelkes volt, és kihasználta az időt, amit együtt tudtunk gyakorolni. Azt hiszem kb. ötvenen voltunk.

Készülődés az egyik gyakorlásra

Mackóm már becsücsült

Gyülekező a tornácon

A majorban laknak is, köztük egy kislány is, aki három nappal f6iatalabb, mint Matyi. Bori itt él a völgyben, és láthatólag nagyon booldog, és kiegyensúlyozott kis baba.

Bori és mamája, Zsuzsi

Bori még soha nem találkozott vele egykorú kisfiúval a majorban, de ehhez képest a kezdeti meglepődés után úgy feltalálta magát, mintha mindig is együt játszottak volna.


Ment Matyi után, átölelte, megnyomorgatta, megtapizta, babanyelven beszélgettek, játszottak, nagyon édik voltak!





Matyika ezen felbuzdulva megmutatta a kislánynak, hogy tud ám ő lépcsőt is mászni! Na igaz még csak felfelé bámul, de eljön majd a nap!

Figyi, én meg kiválóan tudok ecsetet nyalogatni :-))))

Bori egy fejjel kisebb mint Matyi, ellenben teljesen önállóan fut-szalad. Ugyanúgy nem hisztis vagy nyafis mint Matyi, teljesen nyugodt, békés. Én legalábbis ezt láttam belőle :-)).

Játszottak együtt bent és kint,

és persze amint kisütött a nap, fel is fújtam nekik a locsit, amiben jót lubickoltak

és persze rágtak,

és rágtak... :-)))))))))))))

Na mostmár innya is kérek, fincsi volt a gumihal...

Jóvilág van!

Matyi egyébként egyáltalán nem zökkent ki a maga kis békéjéből a hét alatt. Egyszer volt egy foggörcse, akkor bömbölt az apjának, de úgy, hogy kijöttem a gyakorlásról, mert hallottam, hogy hogy szirénázik, és tudtam, hoogy Mackó nem találja a fogkenőcsöt :-), de ezen kívül semmi nem húzta fel. Kis csodagyereket játszott, mindenki hanyatt volt esve tőle, hogy milyen jó! (Köszi, az én fiam ugye :-)))

Bizony, buta fogmanók megint kínoztak, de itt már semmi bajom!

Matyi egész héten játszott, evett, aludt, még a szűk pancsiját is vígan elfogadta,



és ezerrel incselkedett, huncutkodott mindenkivel mindenkitől kikövetelve, hogy szóljon hozzá, szeresse , mosolyogjon rá.

Nézd, milyen szép kövem van!

Acca a mobilt, az még jobb!

Hű, ezt tudod, hogy vissza se kapod többet!

A kis kocsmatöltelék, na jó csak egy kis kávézó volt ott :-))

Ha más nincs, jó lesz a locsolórózsa is.

Vagy éppen felmászni a lépcső tetejére

és le... (új udomány!!!!!)


De Gabival is jót játszottunk,

meg apival is!!!!!

Feltéve ha nem punnyadtak éppen...

De hát akkor is akadt valami szöszmöszölnivaló, abban sosincs hiány :-)))

És az asztal alatt volt ám igazán király!

Ha meg elfáradtam, anyu berakott az ágyukba egy kis délutáni sziesztára. Bizony!!! Szussz...

Szóval Matyika nagy kópé volt, még Jelenát, a mesternőt is levette a lábáról. Remélem, kapott is tőle és az ő mestereitől annyit, hogy ha nagyobb lesz, önként akarjon csikungozni. Mi csak támogatni fogjuk!

Mackó, Matyi, Margit és Jelena

Ide hallgassatok!

Amikor Matyikára én vigyáztam, akkor többnyire kettesben elmentünk a környékre babakocsis kirándulásra. Mindketten nagyon élveztük a környék békéjét, növényeit és állatait.

Lássuk csak...

Fák

Buzogányfejű növénykék

Citromlepke

Gabona (talán árpa, vagy rozs? sose tudom...)

Kecskék

A tavon békabuzogányok,

meg a hozzájuk tartozó kecskebékák...

És a kifáradt kis Kummantóni :-)))

A héten egyszer közösen is voltunk kirándulni Szentkúton, ahol van egy Mária-templom, több forrás Szent Lászlónak ajánlva, valamint egy pár remetebarlang.

Manócska hátizsákban utazott a kb. 6 km-en a marha melegben, de szerencsére oda-vissza szépen aludt, nem volt egy hangja se.


Pedig eléggé megviselhette a meleg, de csak a bamba kis pofiján látszott időnként a kétséggbeesés, főleg hazafelé. Mivel azonban nem sírt, gondolom ez még nem számított gyerekkínzásnak :-))

Hű, de komoly képet vágok...

A Mária kegyhelynél Matyinak koronája is lett :-))

Na ez lemaradt valahol :-))

A kiránduláson is mindenki odavolt tőle meg vissza :-))))))) Itt éppen az egyik forrásnál mászenykázott oda-vissza a kis fahídon, mindenki körbeállta és őt nézte, nagyon vicces volt.

Azért itt pihiztünk is egyet. Bal oldalon a mesternő ül.

Megnéztük a Szent László forrás szurdokját is, Matyinak nagyon tetszettek a marha nagy kövek.





Aztán felmentünk a remetebarlangokhoz is. Fent magasan a hegyen vájták őket réges-régen a sziklába.





Itt közösen meditáltunk is egyet, ami alatt Mackóm elvitte magával a hegytetőre Matyit, hogy a csipogása ne zavarjon senkit :-))

Ők itt pihentek. Matyi ekkorra azért már jó szuszka lett, hazafelé be is kummantott.

Utolső este tábortűz is volt de akkora, hogy az égig ért! Na jó, "csak" 3-4 méter magasra csapott a lángja. Egy speckó technikával lett rakva, és füstölő is lett belerejtve, úgyhogy elképesztő jó illata is volt amellett, hogy látványnak sem volt utolsó.

Itt még készül a rakás

A tűz mellé gyógynövénysali, meg sütnivaló zöldség és krumpli is készült desszertnek.

És itt már ég a hatalmas, égre szökő tűz!

Valahol mi is ott gubbasztunk a füstfátyol mögött...

És hogy a kép teljes legyen, azon az éjjel pont telihold is volt...

***

Másnap hazafelé mindannyian kicsit bambák voltunk, Mackóm se nyomta a gázpedált, furcsa volt ez után a pár nap után visszatalálni a "civilizációba", és ezt most pejoratív értelemben mondtam. Valahol mélyen megéreztük, hogy a szerzetesek miért is választják a kolostort. Mi persze ettől nagyon messze vagyunk, de legalább a megértés szintjére eljutottunk, és többé talán nem csodálkozunk rajta.
Talán egyszer, ha minden összejön, mi is eljutunk egy pár hétre a kínai Shaolin kolostorba, ahol még ennél is többet kaphatunk a csikung révén. Meg kell mondjam, hogy én személy szerint itt is meglepően sokat fejlődtem ez alatt a pár nap alatt is, és csak igyekezni fogok, hogy ezt a szintet megtartsam, és talán még beljebb jussak, ahogy persze azt az életünk engedi.

***

Végleg kizökkenve a feelingből, de csöppet sem kellemetlen lecsengéseként a hétnek hazafelé megálltunk Gödöllőn, ahol kedves angol barátainkat látogattuk meg egy rövid órácskára. Matyi nagyon örült az új helynek, fel is fedezett rögtön mindent, fel le mászkált az alacsony teraszról, gyakorolva ezzel a héten fejlesztett hátra tolatást. Nagyon ügyesen kezd belejönni.

Na most fel, aztán le!

Megkapta a szülinapi ajándékát is, amit még nekem kellett félig kibontani, na majd jövőre már nem hiszem :-))

És jót huncutkodott Gordonnal is, aki székestől himbálta.


Vigyorex Mátiász Rex

Este hétre hazaérve már vissza is kellett pörögnünk az órához, ugyanis fél kilenckor kezdődött Kisorosziban a Charlie koncert, amit Mackómtól kikunyeráltam korábban. Ehhez sebességre kapcsolva kellett összedobni magunkat és Matyit glédába rakva átadni Margitnak és Gabinak megőrzésre, de sikerült, öt perccel kezdés előtt ott álltunk a színpad előtt.

Azért csak nem sikerült végleg kizökkenni a való világi pörgésből... Sajnos...?...Hmmmm