Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers Vörös Család

kedd, június 12, 2007


MATYIKA KAPASZKODVA JÁR!!!


Matyika jár!!! Ez még kedden történt, csak lusti mami nem rakta fel a hírt! Pedig micsoda hír ez!!! Igaz még erősen kapaszkodva, és nagyon rongyláb módon, de Matyi baba megindult a rács mentén, hogy jobban lásson engem, amint a szgépnél ülök. Fel is vettem videóra az első igazi célirányos lépegetőst, de hát ez a blog nem bírja a filmeket. Pedig már van egy pár.

Aztán nem csak hogy tipegni kezdett, de át is fogta magát a járássegítőre, meg vissza. Ez azért elsőre nem semmmi, mi?


Újabb tudomány az is, hogy mostmár szintén kedd óta nem bőgicsél állva, hogy elfáradt, és ültessük vissza, hanem szépen behajlítja a térdét, és visszaül, majd újra feláll, leül, és ez így megy. Szóval a lényeg az, hogy állásból már vissza is tud ülni!!!!

És még egy új elemmel bővült a tárházunk, kedden babaúszni voltunk, mostmár a kalászi Gézengúzba járunk, és a medence szélén addig incselkedtem vele a játékkal, hogy elkezdte magát lökögetni, és beugrott érte a medencébe! Kétszer is megismételte. Persze, elkaptam, mert ha nem így lett volna, akkor sose ugrana be többet, de lényeg az, hogy nem félt kicsit se, kicsit gondolkodott, majd csobbant. Megbízott benne, hogy elkapom. Hát nem csodás?
Mostmár a merülést is szuszakolni fogjuk, eddig nemigen forszíroztam, de mostmár talán nem lesz búvárreflexes. Eddig a vizet szoktuk, most meg elindulunk a fejlődés útján. Remélem, mert ha utálni fogja, nem erőltetem. De nem úgy néz ki, mint akit zavar, ha vizes lesz az arca. Néha kicsit méltatlankodik, de nem nagyon. :-)))

Hát persze, én már komoly kis fickó vagyok kéremszépen. Fishfinger-t is ettem már, egyedül!


Igaz, kicsit Csumpi-Kopi módon, de sikerült. A kutyik is kaptak belőle :-)))


***

Még annyi új tudományunk lett, hogy angolórán végre elkezdte csinálni, amit kéne, vagyis elkezdett integetni annál a résznél, amikor kell. Eddig hiába szuszakoltam a kezét. Hagyta, de magától nem akarta. Aztán egyre jobban figyel, igaz még sokszor elmászkál, de ez így is lesz, 45 percig nem lehet folyamatosan figyelnie egy ilyen kis Kandúr-Pandúrnak.

***

Egyébként még azt vettem észre, hogy elkezdett érzékenyebb lenni, és olyan dolgoktól megijed, amitől korábban soha. Csaj egy pár példa:

* Imádta, ha a levegőbe dobálják. Most sír tőle. Angolórán még a hintázástól is megrémült, pedig a kezemben volt. Nem tudom, mi lett vele, nem ejtette le senki. (???)
* Tegnap délután bementünk Pestre, mert én moziba mentem (Miss Potter-t nézni), és a HÉV-en majdnem elkezdett bőgni, úgy megijedt, hogy mozog alatta, meg ahogy az ajtó csukódott. Alig győztem vigyorogni rá meg mókázni neki, hogy eltereljem a kis biggyedt ajkáról a figyelmet.
* Ugyanígy megijedt a múltkor kb. 3 hete a Metróban, rémülten nézett körbe, hogy hova lettem.

Gondolom, ez az életkorához tartozik, meg hogy nagyon keveset járunk be Pestre a millió ember közé, meg a zajba. Megmondom őszintén, hogy BP most nekem horror, undorító, tényleg nincs a Combino-n légkondi, és egy centire tőled húznak el az emberek, majdnem neked mennek, úgy ugrasz félre babakocsistól, mérhetetlen büdös van, kéregetnek, átnéznek rajtad, nincs hol áttolni a kocsit az úton stb... És én ezt már elfelejtettem....

Címkék: