BALCSI

A hosszú hétvégén lementünk a Balcsira. Korán kezdtük a szezont, de hát az időjárás is korán kezdte. Már péntek délben elindultunk itthonról, mert én kettőre mentem a csontkovihoz, hogy szokás szerint rendberakassam a szanaszét csúszkált csigolyáimat és forgóimat (nehéz ez a Manióka), aztán meg még ötig tilitoliztunk a boltok között, mert Mackómnak közbejött valami, és a négyes indulás persze kútba esett. Ez az egész csak azért volt fontos a történet szempontjából, mert kb. este fél nyolckor érkeztünk meg Zamiba, aztán még sétáltunk, meg pizzáztunk is egyet a zajos Mauro resztóban (extra zajos, mert direkt ordibálnak, hogy Olaszban érezhesd magad), minek eredményeképpen Matyikám úgy túlhúzta magát, hogy éjjel fél 11-től majd egy fél órát teli tüdőből ordított, és alig tudtam megnyugtatni. Soha nem volt még így kikészülve a sok új inger miatt. Hát most ezen is túl vagyunk...

Szerencsére jól kialudta magát az éjszaka, úgyhogy másnap már egy egészen más nap kezdődött.

(Még otthoni kép :-))

Kicsit vegyesen indult azért ez is, mert éjszaka én megfáztam egy kicsit a hideg falak miatt, Matyit jól felöltöztettem, nehogy baja legyen, de magamra már nem gondoltam, és jól megfájdult a torkom. Mivel beijedtem, nehogy ő is esetleg taknyossá válik, Siófokon kezdtük a nyaralást, hogy vegyünk neki egy elektromos orrszívót, mert porszívó most nincs a nyaralóban. Szerencsére nem kellett szinte egyáltalán használni, de biztos ami biztos...

Minden nap nagyokat kirándultunk, egyik nap Szántód felé mentünk a parton, másnap elmentünk a Zami kilátóhoz,


majd Zamifelsőn kóricáltunk, harmadnap pedig felmentünk az erdőbe ahol addig mentünk, míg az új M7-es egyik hídja alatt találtuk magunkat. Jó nagy zaj lesz a völgyben, ha elindul rajta a forgalom :-((((((

Matyika általában kényelembe helyezte magát a kirándulásokon, és úgy bámulta a terepet. Ha megunta, forgott az ülésben előre hátra és enni, vagy inni kért :-))


Görkoriztam is valamelyik este, legalább 8 éve nem volt már rajtam. Mackó még nem látta a lábamon. Azt hittem jóval bénább leszek, de nem, egész jól ment!


Manócskát is elvittem egy körre. Ő egyelőre a popójára ragasztotta a kerekeit és szurkolt :-)))


Azért pihenésképpen csücsültünk a Balcsiparton is, halat ettünk, a maradék kenyérrel meg etettük a hattyúkat.

Matyika itt éppen megmássza a töltést, közben az új találmányát gyakorolja, csücsörítve levegőt présel ki a száján, közismertebb nevén fingattyút játszik :-)))

Némi gardírozással persze

Aztán magzatpózban jólesik egy kis frissítő

A mólón már némiképp álmos.

Aztán otthon jött a nagy lufihajtogató verseny :-)) Még egy hónapja vettem egy könyvet, Lufivarázs címmel, amiben szépen pontról-pontra le van írva, hogy hogyan kell lufiból állatfigurákat csavarni. Nagy örömömre a múlt héten találtam hosszú lufikat, gyorsan vettem is két csomagot. Hát meg kell mondjam őszintén, nagy csalódás volt, mert olyan vacak minőségű lufikat sikerült vennem, hogy folyamatosan eldurrogtak. Csak ezt a két szerencsétlen kutyát sikerült kb. összehozni, de ezek is fél órán belül kipukkadtak. Azért jó volt kipróbálni, majd megpróbálok rendes lufikat venni legközelebb.


Aztán úgy döntöttem, hogy inkább maradok a hagyományos anyagoknál, és fontam Matyinak egy koszorót a pipitérekből amik százszámra nyíltak a kertben, jó hosszú szárral, mert még nem volt fűnyírás az idén.

És hát itt az én édes kis Puttóm :-))))

Puttó megszerezte a koszorút.

Jól szórakoztál mami??? Na, mostmár ide a fölsőmet!

A vicces része az volt még egyébként a történtnek, hogy legelőször másik helyre tettem le a Manócskát a kertben, és nekiálltam fényképezni. Egyszer csak hatalmas rémületemre azt láttam, hogy egyszerre vagy húsz hangya rohan fel rajta. Beleültettem egy hangyabolyba!!!!! Fényképező eldob, odarohan, ruha letép róla, hangyák lesöpörve, miközben Mackó majdnem leesett a nyugányról, úgy röhögött!! Köszi... :-))

Ott másznak!!