Vonatozós - csúszkálós

Hétvégén se punnyadtunk sokat, szombat regget Nordicolni voltam, aztán leszaladtunk a Dunapartra levegőzni, délután pedig anyu javaslatára lecsűrtünk a Campona melletti művházba terepasztalozni. Volt ugyanis egy gigant vasútmodell kiálltás ott, és valahogy sejtettem, hogy ez Matyinak NAGYON be fog jönni. 40 km ide-vagy oda, tényleg megérte :-))

Már a bejáratnál közölte a jegyárussal, hogy "Jöttem megnézni a csihuhukat!" Majd alig tudtunk lépést tartani vele a gigant terepasztalnál. Mindenkit arrébb taszigált, mindent meg akart nézni, nagyon cuki volt, de nagyon tudta hogy mit csinál :-))

Csu-csúúú!!

Teljes koncentráció

Volt itt minden. A legnagyobb szenzáció az 500 m-es sinhosszú terepasztal volt az egyik nagy teremben, itt tényleg mindenféle táj szerepelt iciri-piciriben.

Traktoros ház

Vár és környéke

Cuki falu

Égő ház és tűzoltók

Rendező pályaudvar

Sinek mindenütt

"Megyeri hid"

Skubi

Indián neve: Tátott száj

Kukucs

Még nem megyünk, jó?

Na jó, lehet, hogy van még valami érdekes?

És igen, volt egy terem, ami telis-tele volt fasinekkel és kölkökkel. Már szakadt róla a viz, de csak játszott!!! (Ott van az oszlop előtt.)

Kicsikkel, nagyokkal

Alig lehetett kiszervezni.

Aztán a végén csak elfáradt. Csoda?
(The donkey and the cow)

Nagyon jól érezte magát, másnap is akart menni, persze másnapra más terveink voltak. De ezt is élvezte...
Reggelre ugyanis leesett egy kis hó, igy átmentünk Szentkeresztre egy kis sétára.

Előszöris a havas művészfotók:

Sapis bogáncsok

Hószakáll

Aztán indulás!

Matyikával persze nem lehet haladni, minden érdekli. Folyton leguggolt, hogy különféle botokat és köveket gyűjtsön, aztán amikor már nem fért a kezébe, nekünk adta továbbcipelésre.

Mamika, még azt is, jó?

Aztán főzőcskézni kezdett, a nagy vastag ág volt a sült hal.
"Egyél papa! Te is egyél mamika!"

Azt a kreativ kis búráját!

Aztán mamika is kreativkodott, mert a vékony és olvadó hótakaró, valamint a kvázi sk terep nem igazán volt alkalmas a beigért szánkózásra. Egy idő után azonban egy némileg gödrös területre értünk, ahol egy kis tereprendezéssel sikerült egy "csúszdázót" kialakitani. Egy kis cserje ki, némi szikla utána. És Matyi már szánkózótt is a gödör fenekére!

Csusszz!!

És élvezte, pedig nem egy világbajnok szánkópálya volt :-))))

Még, papa még!

Aztán amikor elunta a szánkózást, akkor meg vaddisznózni kezdett az avarban, nagyon tetszett neki, hogy kotorgászhat a vizes levelek között. A vége az lett, amikor a harmadik pár kesztyűje is totál átázott.

Na mostmáraztán indulás haza!!!

...

Csak egy kis adalék, hogy hazafelé a főtéren a zebrán elengedtünk egy gyalogost, és álló helyzetben nekünk koccant hátulról egy autó. Igazából nem volt nagy a lökés, Matyi fel se ébredt, de a vonóhorgot benyomta. Ez még hagyján, van ilyen, de a pasi szó nélkül elhúzott, mert Mackó félreállt előle a főtérre, hogy a többi autó ne szivjon miattunk, amig adminisztrálnak. Szerencsére Mackó megjegyezte a rendszámot, plusz még jött egy nagyon rendes tanú is, igy előbb hazavitt minket, majd jelentette a rendőrségen, akik helyszineltek. Igy még egy kis szabálysértési birságra is számithat a pasas. Micsoda emberek vannak!

...

Ez meg Matyi, cuki, aki imádja a BBC Prime-on a Fimble-iket. Igy örült nekik, hogy megint műsoron vannak! Kezében az angol-turizott Baby Pom (fimble). (Matyi nagy örömére most találtam még egyet a turiban, "Flory"-t, igy már csak "Fimbo" hiányzik.)

"Rocket the frog, ang Baby Pom"

Nose "bip-bip"!

...