Horgászat a hegyekben
Pisztrángos - Apátkúti völgy
Már olyan régóta járjuk a Pilist, hogy egészen elképedtem, mit is találtam én múlt vasárnap. Korábban már valaki említette, hogy valahol vannak pisztrángos tavak Visegrád környékén, de eddig sosem néztem utána. Hát most megtettem, és elképesztő helyre jutottunk. Hogyhogy ezt eddig nem vettem észre?!
Az Apátkúti Völgy Visegrádtól befelé található az erdőben. Fantasztikus sziklák övezik már a patakmedret is, ahogy az út a tavak felé kanyarog. A parkolótól csupán száz métere lehet az első tó. Gyönyörűen kialakított pihenőpark az egész, sokan már az ebédjüket sütögették, amikor mi megérkeztünk. Na és mit is ettek? Hát persze, hogy pisztrángot.
Persze étterem is van, ahol nem kell magadnak megsütnöd semmit, ez csak a vállalkozó kedvűeknek élmény odakint a tisztáson.
Matyi és Minni először a fajátszóteret üdvözölte, lehet, hogy nem eukonform, de ne is legyen! Persze itt is a mászófa volt a legizgibb.
Ennyi egy gőzös. És ez elég :-)
Az egyik tó
Mi nem horgászni mentünk, bár az őr elmondta, hogy erre is van lehetősége mindenkinek. Na erre Matyi azonnal vérszemet kapott, alig tudtuk lebeszélni, hogy ne azonnal álljon neki pisztrángot fogni, előbb sétáljunk egy kicsit. Na jó! De visszafelé feltétlen!!!
Régi kőbányákra leltünk az út mentén, elképesztő volt az egyik. Micsoda sziklafal!
Akár egy oltár.
A patak, végig a völgyben.
Gumicukor nyammogás
A Kaán forrás. Hehe...
Imádom a Pilist, annyi gyönyörűség van mindenhol!! Pl. ez a lepke is!
Na meg ez a kék cincér! Gyönyörűséges, néhány percig ott futkosott Macon. Aztán megunta, és elszállt. Mint a mesében bogár apó. Talán még a cilinderét is a fejébe csapta.
Itt meg Jane :-)
És persze Tarzan.
Na és akkor nincs mese, be kellett mennünk a pisztrángos tóhoz pecázni. Olyan sok hal volt a vízben, és olyan szorgalmasan fogdosta mindenki ki őket, hogy még Macnak is megjött a kedve. Ő rakta fel a csontit is. Húha!! (mert amúgy antihorgász ám a javából!)
Persze akadtak nehézségek, mert nem lehetett ám őket azért annyira könnyen kifogni, de kettőt így is sikerült.
Aztán jöttek az étterem-halászok és: :-))
Durván sokat kifogtak pillanatok alatt. Mac és Matyi azonnal oda is somfordáltak, és kiválasztottak egy jókorát a fogásból.
Azért még folytattunk :-) Minni haláli volt. Az erdő közepén(!) az avarban találtam egy úszót. Hol máshol. Aztán azt rákötöttük neki egy faágra, és azzal nekiállt ő is horgászni. Szétröhögtem magam. Persze akkor nem, amikor majdnem belecsúszott a partról a vízbe, úgy kaptam el a ruhája nyakát. Brrr...
Matyi fogott ám egyet, nagyon ügyes volt! Én is egyet fogtam.
Na és ez a hal, amit elkértek.
Ez meg amit én fogtam. Hihihiii
Indulás a zsákmánnyal.
Még egyszer a tó. Hát nem gyönyörű?
Máskor is jövünk! (Vállán a peca. Kész!)
Visszafelé persze megint a játszótér.
Na és a kis patakban a vízlépcső. valaki nagyon pihent volt :-)
Persze a napnak ezzel még nem volt vége, meg is kellett pucolni a halakat. Macra hagytam és Matyira, én kinyúltam. Mac aszondta, sose pucolt még nagy halat. Bang! Leesett az állam, nem is tudtam. Szóval épp itt volt az ideje :-)
Naon precíz! :-)
Nagyon fincsire sikerült megsütni őket, megettük mind a hármat, fenséges vacsi és ebéd lett belőlük. Nyami!
***
Mikor megyünk megint?
...
Címkék: Pilis




0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home